A központi idegrendszer felnőtt sérültjeinél az idegsejteket körülvevő gliasejtek - gyors osztódás révén - védőburkot hoznak létre a sérült idegsejt-nyúlvány végei körül, ami egyben meg is akadályozza a megszakadt kapcsolat helyreállítását.
 
A Miami Egyetem munkatársai nemrégiben mágneses elven működő eljárást dolgoztak ki az idegnyúlvány funkciójának rendezésére. Mágneses tulajdonságú nanorészecskéket juttattak a sérült idegnyúlvány mindkét végébe, azt feltételezve, hogy a részecskék között fellépő vonzás segítheti a teljes regeneráció létrejöttét, méghozzá úgy, hogy az elszakadt idegnyúlvány végei között létrehozott feszültség legyőzheti az idegvég körül kialakult - a regenerációt gátló - változást. A kutatóknak egyelőre az okoz gondot, miként lehet biztonságosan eljuttatni a sérülés helyére a nanorészecskéket. Bár a módszert a tudósok még nem tekintik kidolgozottnak, úgy vélik, jó úton haladnak a gerincvelői sérülések áldozatainak ellátásában.
 
Az úgynevezett környéki idegrendszerben (a periférián) kicsit jobb a regeneráció esélye. Az agy és a szervezet többi része közötti impulzusokat közvetítő idegeknél a megszakadt idegrost érzékelési és mozgatási kiesést is okoz, ami - kezelés nélkül - véglegessé válhat. A tapasztalatok szerint azonban az elszakadt idegrostok a központhoz közelebb eső végük felől képesek néhány milliméternyit növekedni, s olykor érintkezni tudnak az elszakadt párrésszel.
 
Az amerikai kutatók egy másik csoportja (Kalifornia Egyetem) által alkalmazott módszer arra alapul, hogy egy egészséges idegből eltávolított részt - autograft-nak nevezik - ültetnek a sérülés helyére, s a pótlás alkalmas rá, hogy beindítsa a regeneráció folyamatát. Az említett eljárás esetén kevesebb szövődmény alakul ki. A módszer segítségével idegsejt-tenyészetből - az összerendezett polimerszálak mentén kialakuló - idegrostot sikerült létrehozni.