2007. május. 18. 13:50
MTI
Utolsó frissítés: 2007. május. 18. 14:00
Plázs
Minden harmadik beteget félrekezelnek
Németországban az orvosi tudás és gyakorlat között hatalmas szakadék van, az orvosok már nincsenek abban a helyzetben, hogy feldolgozzák a rájuk zúduló információáradatot.
A Die Welt című német napilap online változata idézi azt a szakértői csoportot, amely a Bizonyított Gyógyítás Hálózata nevet viseli. A szervezet képviselő azt állítják, hogy a páciensek 30-40 százalékát nem úgy látják el, ahogy az a tudomány mai állásának megfelel, ezen kívül a betegek egynegyede olyan terápiát kap, amely felesleges, sőt káros.
Edmund Neugebauer a Witten-Herdecke magánegyetem sebészprofesszora szerint ezért a tudás és a gyakorlat között tátongó egyre nagyobb rés a felelős. Szerinte egyetlen orvos sincs abban a helyzetben, hogy az új tudományos eredményekről szóló információkat elolvassa és értékelje. Ezért ugyan szükség van olyan irányelvekre, amelyek a tudás felhasználását írják elő, de ez még nem jelenti, hogy ezáltal a betegek ellátása automatikusan javul. Az egyetemi klinikák új tudást adnak, amelyet az általános ellátásban kellene használni, de egy átlagos kórházban ezek a módszerek gyakran túl drágák, vagy a páciensek sokkal idősebbek annál, hogy a tanultakat rajtuk alkalmazzák. Az orvosi döntések esetében a reméltnél sokkal ritkábban alkalmazzák a legújabb kutatási eredményeket.
Ami a fölösleges terápiát illeti, a professzor példaként azt említette, hogy egy fiatal egészséges páciensnél, akinek eltörött a csuklója, mellkasröntgent is készítenek. "Ez teljes ostobaság" - mondja Neugebauer, aki szerint a felvételt csak azért készítik, hogy kizárjanak minden későbbi jogi igényt, vagyis biztonsági intézkedés, ami orvosilag semmi sem igazol.
Problémát jelent az is, hogy bizonyos eljárásokat nem olyan korú pácienseken alkalmaznak, mint amilyen korúakon a kísérleteket végrehajtották. Egy vastagbélrák-kísérlet résztvevői valamennyien 50 év alattiak voltak, míg a kórházakban ezzel a betegséggel a döntő többség 70 év feletti. A klinikai tanulmányokat közelíteni kell a valódi kórházi gyakorlathoz - hangsúlyozza Neugebauer, mert a kezelés szempontjából mindig az a döntő, hogy a páciens számára hasznos-e vagy sem - olvasható a Die Welt internetes változatában.
Edmund Neugebauer a Witten-Herdecke magánegyetem sebészprofesszora szerint ezért a tudás és a gyakorlat között tátongó egyre nagyobb rés a felelős. Szerinte egyetlen orvos sincs abban a helyzetben, hogy az új tudományos eredményekről szóló információkat elolvassa és értékelje. Ezért ugyan szükség van olyan irányelvekre, amelyek a tudás felhasználását írják elő, de ez még nem jelenti, hogy ezáltal a betegek ellátása automatikusan javul. Az egyetemi klinikák új tudást adnak, amelyet az általános ellátásban kellene használni, de egy átlagos kórházban ezek a módszerek gyakran túl drágák, vagy a páciensek sokkal idősebbek annál, hogy a tanultakat rajtuk alkalmazzák. Az orvosi döntések esetében a reméltnél sokkal ritkábban alkalmazzák a legújabb kutatási eredményeket.
Ami a fölösleges terápiát illeti, a professzor példaként azt említette, hogy egy fiatal egészséges páciensnél, akinek eltörött a csuklója, mellkasröntgent is készítenek. "Ez teljes ostobaság" - mondja Neugebauer, aki szerint a felvételt csak azért készítik, hogy kizárjanak minden későbbi jogi igényt, vagyis biztonsági intézkedés, ami orvosilag semmi sem igazol.
Problémát jelent az is, hogy bizonyos eljárásokat nem olyan korú pácienseken alkalmaznak, mint amilyen korúakon a kísérleteket végrehajtották. Egy vastagbélrák-kísérlet résztvevői valamennyien 50 év alattiak voltak, míg a kórházakban ezzel a betegséggel a döntő többség 70 év feletti. A klinikai tanulmányokat közelíteni kell a valódi kórházi gyakorlathoz - hangsúlyozza Neugebauer, mert a kezelés szempontjából mindig az a döntő, hogy a páciens számára hasznos-e vagy sem - olvasható a Die Welt internetes változatában.