A kórokozók tesznek depresszióssá német orvosok szerint
A krónikus fertőzések depressziót és skizofréniát okozhatnak – állítják német kutatók.
A wissenschaft.de német tudományos portál összeállítása példákat sorol arra, hogy depresszióban és tudathasadásban szenvedő betegek hogyan váltak egy antibiotikum-kúra után ismét egészségessé.
Egy 31 éves ulmi asszony reménytelen esetnek tűnt, állandóan fáradtságra, depresszióra panaszkodott, és az öngyilkosság foglalkoztatta. Semmilyen orvosság nem segített, sőt a pszichiátriai klinikán folytatott kezelés sem javított az állapotán. Karl Bechter pszichiáter a páciens vérében streptococcus antitesteket fedezett fel, és egy krónikus fertőzést észlelt, antibiotikumot írt fel a betegnek, aki erre hamarosan meggyógyult. „A pszichikai betegségek bizonyos esetekben az immunrendszer elhárító harcának következményei” – állítja Bechter doktor.
Korábban az orvostudomány a pszichikai szenvedések okait elsősorban a szociális környezetben, a gyermekkorban és a neveltetésben kereste. „Szülők nemzedékei tettek saját maguknak szemrehányást, miközben a család, mint kiváltó ok, egyáltalán nem játszik szerepet” – állítja Bernhard Bogerts, a magdeburgi egyetem professzora. Szerinte a valódi okok máshol találhatók, így a génekben, a születés előtt bekövetkezett agyi károsodásban, illetve az immunrendszer reakcióiban.
Éppen a „lopakodó”, krónikus gyulladások terelik vakvágányra az immunrendszert. „Legalább 13 kórokozó esetében vannak jelek arra, hogy kapcsolatban állnak pszichikai megbetegedésekkel” – hangsúlyozta Bechter. A streptococcusok mellett a kullancsok által fertőző borellia, a Lyme-kórért felelős mikroorganizmusnak is hasonló tulajdonságai vannak, vagyis évekkel a kullancscsípés után is bekövetkezhetett a depresszió. A listán ott vannak a herpeszvírusok és a chlamydia is, amelyek a szexuális kapcsolat révén kerülhetnek a szervezetbe.
Pontosan még nem tudni, hogyan váltják ki a kórokozók a pszichikai betegségeket, de olyan AIDS- betegeknél, akik depresszióban szenvedtek, a haláluk után kiderült, hogy agyukban abnormális módon megváltozott a kynurein-sav nevű fehérje, ez pedig zavarta a neuronok közötti információcserét – írja a német tudományos portál.