A rendellenesen működő elme és a meghibásodott test közötti pontos kapcsolat továbbra is megválaszolatlan kérdés marad, ám több kutató szerint bizonyos tényezők igenis szerepet játszanak az ügyben.

A depresszió beteggé tesz

Dr. Jesse Stewart, a University of Pittsburgh School of Medicine volt szakembere ugyanis összefüggést fedezett fel a depresszió kialakulása és az ütőerek rugalmasságának csökkenése között. Három éven át tartó tanulmányában 324 férfit és nőt vizsgált, akik átlagosan 60 évesek voltak. A megfigyelt alanyok közül a lehangoltabbak erei jobban be voltak szűkülve, mint azoké, akik kevésbé voltak depressziósak. Stewart konklúziója szerint a szívroham és a stroke előhírnöke a megkeményedett artériafal, ami egyébként a depressziós emberek hibásan működő idegrendszerének a következménye is lehet.

A depresszió felboríthatja a szervezetben a mirigyek működését, ennek következtében ezek olyan vegyi anyagokat, hormonokat is kibocsáthatnak, amelyek az energiaszintet és a növekedést szabályozzák; emellett pedig megváltoztatják a véralvadásért felelős sejtek feladatát is. A megkeményedett érfalakra az immunrendszer túlreagált választ ad, gyulladást eredményezve, amely a kedélyállapotra hatással bíró hormonokat szabadít fel. Az agy szintén megszenvedi a beszűkült erek következményeként jelentkező megváltozott véráramlást, amely tovább erősíti a depressziót, fizikai gyengélkedést is eredményezve.

Egy 46 136 mentális betegről készült brit tanulmány szerint háromszor nagyobb eséllyel halnak meg koronaér betegségben vagy szívrohamban azok az 50 évnél fiatalabb páciensek, akik szellemi betegségben szenvednek, mint egészséges társaik. A mentális rendellenességek több mint megduplázzák a szívbaj kockázatát.

A tanulmány szerzője, David P.J. Osborn a londoni Royal Free and University College Medical School szakembere úgy véli: azok között, akik elmebetegségek elleni gyógyszereket szednek, jóval magasabb annak a valószínűsége, hogy szívbetegségben halnak meg. Osborn ennek tükrében egy „holisztikus” megközelítést javasol a mentális betegek kezelésére vonatkozóan, jóval gyakoribb ellenőrzéseket - beleértve a vérnyomást, koleszterinszintet - tesz szükségessé, és nagyobb figyelmet ír elő az étrenddel és a rendszeres mozgással kapcsolatban, amelyeket egyre inkább elhanyagolnak.

Egy harmadik kutatás szerint az időskorban elszenvedett magány megduplázza az Alzheimer kórhoz hasonló tünetek kialakulásának kockázatát azokhoz képest, akik érintkeznek más emberekkel is. A tanulmányban résztvevők közül elhalálozott 90 páciensnél a boncolás során nem találtak árulkodó vérplakkokat, elzáródásokat, de sérült agyszöveteket sem, amelyek az Alzheimer kórt jellemzik.

Az eredmények nagyban hasonlítanak a Chicago-i Rush University Medical Center orvosának, Robert Wilsonnak a következtetéseire, aki szerint a magányosság és a depresszió valamilyen módon károsítja az agy azon képességét, amely arra hivatott, hogy ellensúlyozza a korral járó leépülést.