Veszélyesek a férfiakra a fájdalomcsillapítók
Az olyan népszerű fájdalomcsillapítók, mint az aszpirin, ibuprofen és az acetaminophen, megemelhetik a vérnyomást, ezáltal pedig a szívbetegségek kialakulásának kockázatát is növelhetik a férfiak esetében – állapította meg egy amerikai kutatócsoport.
Az általános fájdalomcsillapítók növelik a szívbetegségek kockázatát - állapította meg egy amerikai kutatócsoport. A tapasztalatok szerint ugyanis az erősebbik nemet képviselők között, akik a hét legtöbb napján fogyasztottak ezekből a készítményekből, egyharmaddal gyakrabban diagnosztizálnak magas vénynyomást, mint azoknál a férfiaknál, akik nem szednek fájdalomcsillapítókat.
Nem mindegy, mivel csillapítjuk © sxc.hu |
Emberek millió szednek fájdalomcsillapító tablettákat naponta, fejfájás, izületi gyulladás, izom- és egyéb fájdalmakra. „Az aszpirin, az ibuprofen és az acetaminophen a legtöbbet alkalmazott szer Amerikában” - mondta Gary Curhan, aki szintén részt vett a tanulmány elkészítésében
A tanulmányuk elkészítéséhez a kutatók egy jelenleg is tartó, férfiakat érintő egészségügyi felmérést néztek át. Ezt követően kiszűrték azokat az egyedeket, akiknél magas vérnyomás és hasonló problémák álltak fenn, így a fennmaradó 16 ezer férfi négyévnyi adatait elemezték.
Azon férfiaknál, akik acetaminophen (paracetamol) tartalmú készítményt szedtek hat vagy hét napon át egy héten, 34 százalékkal gyakoribb volt a magas vérnyomás, mint azoknál, akik mellőzték a fájdalomcsillapítókat. Az aszpirint előnyben részesítők esetében ez az arány 26 százalék volt. A nem szteroid tartalmú gyulladáscsökkentők (NSAID) esetében – mint például az ibuprofen és a naproxen – a kockázat 38 százalékra emelkedett. Akik egy hét alatt több mint 15 NSAID tablettát szedtek be, azoknál 48 százalékkal emelkedett a magas vérnyomás gyakorisága, mint a készítményeket nem szedő, ám magas vérnyomású férfiaké. A gyógyszerek ugyanis befolyásolják a véredények tágulását, valamint nátrium visszatartó hatásuk van – mindkét tényező magas vérnyomást eredményez.
URLguru |
Az American Heart Association a jelentés bizonyos részeire alapozva kiadta ezzel kapcsolatos saját ajánlásait. Elliott Antman, a Brigham and Women's Hospital másik szakembere szerint „azt tanácsoljuk az orvosoknak, hogy lehetőség szerint gyógyszermentes megoldásokkal kezdjék a kezeléseket, mint például fizikoterápiával, gyógytornával, az izületekre terhes tömeg csökkentésével, hideg vagy meleg terápiával.”
A Heart Association különösen aggódik a COX-2 gátlók használata miatt, az izületi gyulladásra felírt gyógyszereket ugyanis biztonságosabbra fejlesztették, mint a NSAID-ek. Elmondható, hogy mostanában sokukról bizonyosodott be: növelik a szívbetegségek kockázatát és stroke-ot okozhatnak.
„Bízunk abban, hogy lesznek orvosok, akik az új COX-2 gátlószereket írják fel a betegeknek a kezelések első körében. Nem győzzük hangsúlyozni a krónikus fájdalmakkal küzdő pácienseknek - akiknek szívbetegsége is ismert, vagy akiknél fenn áll annak veszélye -, hogy a fent említett készítmények legyenek az utolsók, amihez hozzányúlnak” – mondta Elliott Antman.
Curhan szerint fontos lenne, hogy a tanulmányban részt vett páciensek közvetlenül tisztában legyenek mindennel, nem csupán a kórházi jelentésükkel. Teljes mértékben meg kell érteniük a kockázatot, ami a jelenséget okozza: „ha elmagyaráznánk a közvetlen mechanizmust, teljesen tiszta lenne számukra".
Fekélyveszély |
A nem szteroid típusú gyulladáscsökkentők olyan szerek, amelyek kémiailag nem szteránvázasak, és hatásukat nem a szteroid hormonok receptorain fejtik ki. Gyulladáscsökkentő hatásuk mellett általában a lázat is leviszik. Ez utóbbit a központi idegrendszer hőközpontjának bénításával érik el, amelynek hatására csak a kórosan magas testhőmérséklet csökken. Gyulladás-csökkentő hatásukat az úgynevezett ciklooxigenáz enzimek bénítása révén fejtik ki. Régebbi vizsgálatok azonban kimutatták, hogy ennek az enzimnek két izoenzim formája található meg a szervezetben: COX-1 és COX-2, amelyek szabályozó szerepe különböző. Amíg a sejtekben folyamatosan jelen lévő COX-1 izoenzim a normál sejtműködés és életfolyamatok szabályozásában játszik szerepet, addig a COX-2 olyan izoformája az enzimnek, amely csak gyulladásos folyamatok esetében képződik. Bizonyos NSAID-szerek azonban nem elég szelektívek, azaz nemcsak a COX-2, hanem a COX-1 izoenzimet is gátolják, azaz kialakulnak a jól ismert mellékhatások – mint például fekély vagy gyomorvérzés. |