Lary Walker, az atlantai Emory egyetem munkatársa egerek agyába Alzheimer betegek agyából származó fehérjéket injekciózott, és a betegségre különösen fogékony, genetikailag módosított egerek agyában csak egy bizonyos fehérje meglétekor alakultak ki az Alzheimer kórra jellemző hegek - jelentették be a kutatók.

Az Alzheimer-kór pontos oka nem ismert, de az egyik feltételezés szerint a béta-amiloid fehérjék miatt alakulnak ki az idegrendszert tönkretevő lerakódások (plakkok) az agyban. Az évek alatt akkumulálódó károsodás aztán emlékezetkiesést, beszédzavart és hasonló mentális problémákat okoz.

A béta-amiloid plakk képződésének tanulmányozása során merült fel, hogy a betegség hasonlíthat a prion-betegségekhez, amelyek jellegzetessége, hogy nem mikroorganizmusok terjesztik, hanem speciális fehérjék okozzák.

Voltak már olyan kísérletek, ahol Alzheimer kóros betegek agyszöveteivel fertőztek meg majmokat és egereket, de ezekből nem derült ki, hogy milyen vegyületek váltják ki a hatást.
 
Lary Walker speciális egerekkel kísérletezett. Ezek az APP23 jelzésű egerek az egyik embereknél is meglévő gén megváltozott formáját hordozták, s a mutáció miatt idős korukban plakkok képződnek az agyukban.
 
Amikor a még fiatal APP23 egerek Alzheimer-kóros agykivonatot kaptak, a szokásos hosszú idő helyett heteken belül kialakultak náluk a plakkok. Ezután az Alzheimer-kóros agykivonat mellé olyan anyagokat is adagoltak a kutatók, melyek seciálisan a béta-amiloid fehérjékhez kötődnek és semlegesítik azokat, s ebben az esetben az egerek agyában nem képződtek plakkok.

A kutatók szerint valószínűleg a béta-amyloid a betegség átterjedéséért felelős anyag, de még nem bizonyított, hogy ez egymagában is képes Alzheimer kórt okozni, és az is további kutatást tesz indokolttá, hogy a kísérleteket a betegségre különösen hajlamos egereken végezték - adta hírül a The New Scientist című angol tudományos folyóirat online kiadásában.