A megvizsgált több mint 5 millió felvétel 0,15 százaléka elmosódott - ez az arány kétszerese a tizenöt évvel ezelőttinek. Kétszáz, átlagosan 107 kilogramm súlyú ember röntgenképét alaposabban is megvizsgálták. "Olyan, mintha sűrű hóesésben kellene tájékozódnunk" - mondta a felvételekről Raul Uppot, a kutatás vezetője.

Uppot szerint azért rendkívül fontos probléma, hogy a röntgensugarak nem hatolnak át a zsírrétegen, mert így a szakemberek nem tudják felismerni számára vizsgált személy testében esetlegesen kifejlődött daganatokat, vagy vérrögöket.

A mágneses rezonanciás (MRI), illetve a számítógéppel vezérelt (CT) képalkotás esetében ugyan megfelelő kép nyerhető még a kövér emberek belső szerveiről is, ám ezeknél a vizsgálatoknál általában egy vékony fémcsőbe fektetik a betegeket, akik sokszor nem férnek be a szerkezetekbe.

A készülékek átalakítása ugyan több millió dollárba kerül, és egyelőre csak kevés kórház tudja megfizetni azt, bizonyos vállalatok mégis jelentős üzleti lehetőséget látnak a nagyobb átmérőjű vizsgálónyílással rendelkező gépek gyártásában.