A hatvan év fölöttiek beoltására engedélyezett övsömör elleni vakcináról az alacsonyabb életkorúaknál egyelőre nincs elég tapasztalat. A vizsgálatba bevont pácienseket négy éven át megfigyelés alatt tartották, és azt tapasztalták, hogy a most engedélyezett szer az oltottak körében felére csökkentette az övsömör (herpes zoster) gyakoriságát.

Az övsömör kórokozója ugyanaz a vírus, amely az egyik leggyakoribb, kisgyerekkori fertőző betegséget, a bárányhimlőt is előidézi, ami ellen évtizede oltják a gyerekeket. Az övsömör azoknál a felnőtt, általában idős embereknél jelenik meg, akik fiatalon átestek bárányhimlőn, tehát fertőződtek annak vírusával. A fertőződés során úgynevezett alvó vírusok raktározódnak a gyerek szervezetében, amelyek - eddig ismeretlen okból - később aktívvá válnak, és egyes idegpályák ellátási területén, övszerűen elhelyezkedve, erős fájdalommal járó kiütéseket okoznak.

Az övsömör hólyagjai általában a törzsön jelentkeznek, de előfordulhatnak a szemen, illetve az agyban is, ami akár vaksághoz, vagy halálos agyvelőgyulladáshoz is vezethet. A hólyagok megjelenése általában mintegy két hétig tart, utána azonban gyakran rendkívül erős fájdalom, úgynevezett herpesz utáni idegi fájdalom alakul ki. Ez a fájdalom harminc naptól akár több hónapig, sőt évekig kínozhatja a betegeket. Az övsömör utáni idegi fájdalom nagyon gyakori az idős embereknél, előfordulása ugrásszerűen megnő a hatvan év felettiek körében. Míg hatvan év alatt csak minden tizedik embernél fordul elő, a hatvan fölöttieknek már több mint negyven százalékát érintheti.