A legtöbb filmben torzítva jelenik meg a kóma
A nézők nincsenek tudatában annak, hogy milyen távol áll a valóságtól a filmekben ábrázolt kóma - derült ki egy amerikai vizsgálatból. Az álomgyár iparosai figyelmen kívül hagyják a kómából visszatért betegek testi és lelki állapotát, torz képet sugallnak a betegségről, és hiú reményeket ébresztenek a súlyos idegrendszeri károsodást szenvedett betegek hozzátartozóiban.
Eelco F. Wijdicks, a rochesteri Mayo Klinika neurológusa és fia, Coen Wijdicks, a chicagói Rush University kutatója harminc, 1970 és 2004 között forgatott filmet vett górcső alá - olvasható a MedNovosztyi című, egészségügyi témákra szakosodott hírportálon.
A tudósok mindenekelőtt azt vizsgálták, hogy miért kerültek a szereplők kómába, emellett elemezték a hosszabb ideje öntudatlan betegek külsejét, az alkalmazott kezelést, valamint annak a valószínűségét, hogy a páciens visszanyeri az eszméletét. A kutatók véleménye szerint a harminc vizsgált filmből mindössze kettőben - az 1990-ben forgatott Reversal of Fortune (A szerencse forgandó), valamint az 1998-as Dreamlife of Angels (Élet, amiről az angyalok álmodnak) - jelenítik meg viszonylag pontosan a kómát. A többiben viszont a kóma "rettenetes torzképe" látható.
A leggyakoribb tévedés, hogy a régóta kómában lévő beteg pillanatok alatt eszméletre tér, s mintha semmi sem történt volna, teljesen visszanyeri egészségét. A kutatók szerint a valós életben a kómából visszatért betegeknek a hosszú betegség alatt elsorvadtak az izmaik, felfekvések alakultak ki, s igen gyakoriak a pszichés problémák is.
A filmeken ábrázolt kómás betegeknél többnyire hiányzik a mesterséges táplálásukhoz szükséges szonda, valamint mindazok az eszközök, amelyek a páciens életfunkcióinak fenntartásához szükségesek. A moziban látható kómás betegeknél általában nem szoktak gégemetszést alkalmazni, pedig a sürgősségi orvosi ellátás során gyakorta így biztosítják az eszméletlen páciensek lélegeztetését.
A kutatás második fázisában 17 filmből vett 32 epizódot vetítettek laikus nézőknek. A tudósok azt várták, hogy az érintettek kiszűrik a pontatlanságokat, ám legnagyobb csodálkozásukra a nézők igaznak vélték a látott jeleneteket. Mindezt a kísérleti alanyok 39 százaléka azzal a kijelentéssel tetézte, hogy amennyiben családjában valaki kómába esne, a meghozandó döntéseknél figyelembe venné a filmbeli epizódokat. A tudósok meggyőződése szerint, akik eredményeiket a Neurology című szaklapban publikálták, a kóma helytelen filmbéli ábrázolása a való életben hiú reményeket ébreszthet a súlyos idegrendszeri károsodást szenvedett betegek hozzátartozóiban.