Nem sikerült a visszavágás © MTI - Illyés Tibor

Csak az első hat percben vezettünk mi – akkor kétszer is –, aztán az orosz csapat szép lassan átvette a kezdeményezést. Nem mondhatni, hogy rosszul játszottunk volna, de tény: nem mi voltunk a meccs esélyesei. Ennek ellenére az oroszok csak egy valamiben nőttek ma fölénk: agilisabban, keményebben játszottak.

A védekezés mindkét oldalon kemény volt, így nem csoda, ha kiállítás kiállítást követett, a heteseket viszont mindkét csapat nagyon rossz százalékban értékesítette. Különösen mi, azaz Görbicz Anita, aki ma szinte nem is tudott betalálni büntetőből. Tegyük hozzá: a két kapus, Pálinger Katalin és az orosz Szuszlina szokás szerint parádésan védett. Rajtuk nem is múlt semmi.

Ellenfelünk tartotta a játékrész első felében kiharcolt háromgólos előnyét, sőt növelte is, és megint akadt egy játékos a másik oldalon, akit nem tudtunk tartani: ezúttal Bliznova. A legveszélyesebb Posztnovát viszonylag jól tudtuk semlegesíteni, de a 24. percben ő is beköszönt, ezzel az eredmény 12-6-ra módosult az oroszok javára.

A lányok javára legyen írva: egyáltalán nem estek össze, sőt igyekeztek tartani a ritmust. A félidő ötgólos orosz vezetéssel zárult (9-14), a legfőbb gond nem is ez volt, hanem az, hogy a magyar csapat helyzetkihasználása katasztrofális, mindössze 33 százalékos volt. Ezzel nem lehet meccset nyerni, a második félidőre javulni kellett.

Továbbra is tartottuk magunkat, mondhatni kiegyenlítetté vált a játék, bár nem ezt támasztja alá, hogy akcióink továbbra sem voltak acélosnak nevezhetők, Posztnova pedig emberhátrányból szerzett újabb orosz gólt. Nem játszottunk jól, sem látványosan, szerencsénkre azonban ellenfelünk sem.

Szinte sportot űztünk abból, hogyan nem szabad értékesíteni a heteseket. Bár Pálinger ezúttal is szenzációsan védett, a kapufával ma délután nem sikerült jó barátságot kötnünk. Az orosz lányok minden kipattanót megszereztek. A színvonalról azért sokat elárul, hogy hat (!) percig egyáltalán nem esett gól, akkor is csak hetesből: Tóth Tímea végre mattolta Szuszlinát. Így három gólra zárkózhattunk volna fel, de csak másodpercekig sikerült tartani az állást.

A forgatókönyv egyszerű volt: futottunk az eredmény után, és amikor lett volna esélyünk felzárkózni, gyorsan hagytuk az oroszokat, hogy visszaállítsák az eredeti, három-négygólos különbséget. Nem tudtunk lendületbe jönni, pedig nagyon szükség lett volna rá, különösen azért, mert igenis volt esély a győzelemre, ez az orosz csapat kicsit jobb játékkal verhető lett volna.

Az utolsó percek izgalmasan alakultak. Két gólra jöttünk fel (21-19), a kapuk előtti káosz szinte átláthatatlan volt. Az oroszok próbálták megtartani a labdát, több-kevesebb – inkább kevesebb – eredménnyel, de ez elég is volt nekik. A végeredmény 22-20 az orosz csapat javára, azaz a világbajnok bejutott az olimpiai döntőbe, nekünk maradt a bronzmeccs Dél-Koreával. A papírforma ezt jósolta, de a magyar csapat nem játszott alárendelt szerepet, és nem is vallott szégyent az elődöntőben. Váratlan húzásokkal leptük meg ellenfelünket, és egy kicsit összeszedettebb játékkal akár nyerhettünk is volna.

Hajdu János szövetségi kapitány szerint is verhető volt az orosz csapat. "Sajnálom a lányokat, mert nagyon küzdöttek. Mindkét csapat sok hibával játszott, mi 3-4-gyel többet követtünk el. Emelt fővel jöhettünk le a pályáról, Tóth betegsége, Vérten sérülése pedig nagyon megviselte az együttest. Az volt a taktika, hogy ne erőltessük az átlövést, a szélekre, betörésekre játszunk, de nem tudtuk megállni, néha elpuffogtattuk a labdákat. Ez se lett volna gond, de 13 tiszta ziccert nem lehet kihagyni. Este hagyom a lányokat kicsit szomorkodni, aztán készülünk Dél-Korea ellen, mert a bronz is szépen csillog."

"Az bánt a legjobban, hogy ha kevesebb hibát követünk el, győztünk volna - tette hozzá Tóth Tímea. Ezért fájó ez a vereség, meg a szurkolók miatt is. Az oroszok a mi hibáinkból éltek. Nem szabad összezuhannunk, nagy eredmény a négy között lenni, Korea ellen is így kell védekezni, s feljavulni támadójátékban." Görbicz Anita így értékelt: "A ziccereket, heteseket be kellett volna lőni, mert a lehetőségeink megvoltak, emellett nagyon sok labdát adtunk el. A bronzmeccset meg kell nyernünk."