A Magyary-program centralizált, hierarchikus állam képét rajzolja meg. A közigazgatási reform kudarcra van ítélve, mert figyelmen kívül hagyja a modern hatékonysági megoldásokat és a demokratikus elvárásokat - olvasható a Szuverén.hu oldalon.
A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programban a kormány nyilvánosságra hozta elképzelését a „jó állam” tevékenységének lényegéről, és ennek fényében az állam működését érintő reformprogramot hirdetett meg.
Az állam működésének hibáival számoló és azokat felszámolni kívánó nyilvános kormányzati program ténye önmagában üdvözlendő. A nyilvánosság és a jobbító szándék azonban kevésnek bizonyulhat, mikor a reformprogram alapvető megközelítésbeli és fogalmi hiányosságoktól szenved, és az alkotmányos elvektől és céloktól elszakítva kívánja megvalósítani az átalakítást.
A Magyary-program elsősorban intézményi és működési változásokat előirányzó, kissé egyszerűsített és a kor igényeihez képest elavultnak tűnő jó kormányzási (good governance) reformcsomag. Központi eleme a közjó érdekében tenni képes, a különböző társadalmi érdekek és igények között választani tudó, valamint a preferált érdekeket és igényeket érvényesítő és védő állam.
A jó kormányzás fogalma magában foglalja még a felelősséggel tevékenykedő, hatékonyan működő, a versenyképesség feltételeit megteremtő, továbbá az együttműködő és nyitott állam elvárásait. Ezek az elképzelések bármely jó kormányzási program részeként megállnák helyüket, és olyan előremutató elemek társulnak hozzájuk, mint a közpolitika előkészítési folyamatának tisztázása, a rendszeres kormányzati konzultáció vagy a tanulásra hajlandó állam elgondolása - írja a cikk szerzője. A teljes cikket elolvashatja a Szuverén.hu oldalon.