A politikában különös módon halad az idő. Néha ólomlábakon jár, máskor eszeveszett tempóban rohan. Észre sem vesszük, hogy már új időszámításban vagyunk, sokszor csak később derül ki, hogy eljárt valaki felett az idő. Lassan egy évvel a tavalyi parlamenti választás után mintha valami ilyesmi történne éppen a magyar politikában is - véli Török Gábor politológus.
A napi politikai küzdelmek lázában élőknek olykor fel sem tűnik, hogy már nem abban a csatában vesznek részt, mint amelyet elkezdtek. Tavaly nyáron és az ősz nagy részében is szinte minden a Fidesz hatalomkoncentrációjáról szólt: intézmények átalakításáról és pozíciók elfoglalásáról. Az egyik oldal ünnepelte, támogatta, a másik döbbenten és félelemmel figyelte. Elég csak belelapozni ennek a blognak a kommentjeibe: hónapokkal ezelőtt itt is, mint szinte minden más fórumon, diktatúráról és demokráciáról szólt a verbális küzdelem.
Talán a médiatörvény körüli vita volt a csúcspontja és egyben a végpontja is ennek az időszaknak. Szimbolikus, hogy ma, amikor a magyar parlament az unió biztosának vigyázó tekintete mellett – a korábbi retorikai szárnyalások után meglepően csendben és fegyelmezetten - módosította a sokat vitatott jogszabályt, szinte már senkit sem érdekelt az, ami történt - olvasható a bejegyzsében. A teljes elemzést elolvashatja Török Gábor blogján.
Török Gábor: minden idők legunalmasabb beszéde volt Orbáné
Török Gábor: erős életjelet adott magáról a Jobbik
Török Gábor: ideje lenne bevezetni a parlamentben a beszédolvasási tilalmat
Török Gábor: nem a Fidesz népszerűségvesztése az újdonság
Török Gábor: mi lenne a helyes az alkotmányozással kapcsolatosan?
Török Gábor: Gyurcsányt Orbán és az MSZP tartja életben
