Nem kétséges, a következő időszak egyik vezető témája a kétharmad kérdése lesz. Mit lehet vele kezdeni, kell-e nagyvonalú gesztusokat gyakorolni, illetve szabad-e az ellenzék támogatása nélkül hozzányúlni az alkotmányhoz és a minősített többséget igénylő törvényekhez? - elmélkedik Török Gábor politológus.
Bizonyára sokan felidézik majd a magyar politikatörténetnek azt az időszakát, amikor egy kormánynak volt már ekkora többsége; mint ismert, 1994 és 1998 között az MSZP-SZDSZ a parlamenti helyek több mint kétharmadát uralta. Ezekben a mostani vitákban számos érv elhangzik majd: lesznek olyanok, akik az akkori koalíció önkorlátozására utalnak, mások viszont majd azokat a döntéseket sorolják, ahol a Horn-kormány erőből lépett. A politológus összegyűjtött néhány jellemző, a parlamentben elhangzott mondatot ezekből az évekből.
1994. július 14., Kövér László, Fidesz: „Roppant hatalom összpontosul most az önök kezében. Demokratikus keretek között szokatlan és a mi alkotmányos ízlésünktől távol álló koalíció az önöké, amelynek legitimitását sem szándékunkban, sem módunkban nem áll elvitatni. Csupán most a kezdetnél szeretnénk önöket figyelmeztetni arra a mérhetetlen felelősségre, amely hatalmukból fakad, abból a hatalomból, amelynek ma gyakorlatilag nincs intézményes korlátja. Önök kényükre-kedvükre változtathatják az alkotmányt s az alkotmányos alapintézményeket; változtathatják meg a választójogi törvényt, a köztársasági elnök jogkörét, az önkormányzati rendszert s az Alkotmánybíróság hatáskörét, nevezhetnek ki bárkit alkotmánybírónak, bankelnöknek, vállalatigazgatónak és így tovább” - olvasható a blogon.
Mit mondott akkoriban a kétharmadról Áder János vagy Szájer József? Török Gábor blogján megtudja, kattintson.