Szegedi paprika - Kalocsai paprika
A szegedi és a kalocsai fűszerpaprika nemcsak a hagyományos magyar étkezés alapja, de hosszú évtizedek óta a külföldön legismertebb magyar termék, úgynevezett hungaricum.
A Szegedi Paprika Rt. emblémájában ma is 1748-as évszám szerepel, ekkor említik ugyanis először "márkanévként" hivatalos iratok a szegedi paprikát. Az első paprikaőrlő malmot 1859-ben Szegeden létesítették a Pálfy testvérek, s ők honosították meg 1876-ban a paprika gőzmalmi feldolgozását is. Akkoriban a környékben egyre többen kezdtek paprikaőrléssel foglalkozni, így például Kotányi János és Pick Márk is.
Az 1880-as években a szegedi paprika a külföldi piacokon is megjelent, a század utolsó éveiben pedig már az Amerikai Egyesült Államokban is érdeklődtek iránta. Az egyre jelentősebbé vált tengerentúli forgalom lebonyolítására Szegeden 1933-ban megalakult a Magyar Paprika Kiviteli Kft., majd 1934-ben az állam a termék védelme érdekében létrehozta a szegedi és a kalocsai úgynevezett zárt paprikakörzetet, 1936-ban pedig megszüntette a fűszerpaprika szabad kereskedelmét. A termelési, feldolgozási és értékesítési tevékenységet a szövetkezeti hatáskörbe tartozó "Paprikaközpont" fogta össze.
A Kalocsa-vidéki paprika sokáig megőrizte háziipar jellegét, bár Kalocsán is létesült 1891-ben paprikaőrlő gőzmalom. A város azonban csak az első világháború után kapcsolódott be a hazai paprikaüzletbe, miután az ottani paprikamalmosok jól képzett paprikamolnárokat telepítettek át Szegedről. 1917-ben a világon elsőként Kalocsán létesítettek paprikakísérleti állomást. A két tájkörzet versengése az 1930-as években egyre erőteljesebbé vált.
A paprikaipart 1949-ben államosították, s a kisüzemek, malmok összevonásával az 50-es évek elején megalakították a Szegedi és a Kalocsai Paprikafeldolgozó Vállalatokat. Mindkét nagyüzem konzervipari profillal is bővült a hatvanas években. A privatizációt követően a termelést a Szegedi Paprika Rt. - 1998-tól a Pick-csoport tagja -, illetve a korábbi Kalocsakörnyéki Agráripari Rt-ből 1999-ben létrehozott Kalocsai Fűszerpaprika Rt folytatja.
Az 1880-as években a szegedi paprika a külföldi piacokon is megjelent, a század utolsó éveiben pedig már az Amerikai Egyesült Államokban is érdeklődtek iránta. Az egyre jelentősebbé vált tengerentúli forgalom lebonyolítására Szegeden 1933-ban megalakult a Magyar Paprika Kiviteli Kft., majd 1934-ben az állam a termék védelme érdekében létrehozta a szegedi és a kalocsai úgynevezett zárt paprikakörzetet, 1936-ban pedig megszüntette a fűszerpaprika szabad kereskedelmét. A termelési, feldolgozási és értékesítési tevékenységet a szövetkezeti hatáskörbe tartozó "Paprikaközpont" fogta össze.
A Kalocsa-vidéki paprika sokáig megőrizte háziipar jellegét, bár Kalocsán is létesült 1891-ben paprikaőrlő gőzmalom. A város azonban csak az első világháború után kapcsolódott be a hazai paprikaüzletbe, miután az ottani paprikamalmosok jól képzett paprikamolnárokat telepítettek át Szegedről. 1917-ben a világon elsőként Kalocsán létesítettek paprikakísérleti állomást. A két tájkörzet versengése az 1930-as években egyre erőteljesebbé vált.
A paprikaipart 1949-ben államosították, s a kisüzemek, malmok összevonásával az 50-es évek elején megalakították a Szegedi és a Kalocsai Paprikafeldolgozó Vállalatokat. Mindkét nagyüzem konzervipari profillal is bővült a hatvanas években. A privatizációt követően a termelést a Szegedi Paprika Rt. - 1998-tól a Pick-csoport tagja -, illetve a korábbi Kalocsakörnyéki Agráripari Rt-ből 1999-ben létrehozott Kalocsai Fűszerpaprika Rt folytatja.
