OTP
A kétszintű bankrendszer bevezetését kővetően az újonnan megalakult kereskedelmi bankok fokozatosan jogosultságot kapták lakossági bankműveletek, az OTP pedig vállalkozói-vállalati bankműveletek végzésére. 1990 végén az OTP részvénytársasággá alakult, majd 1993 és 1999 között több lépésben megtörtént a bank magánosítása.
Az 1949-ben kiépített szovjet típusú bankrendszerben a Nemzeti Bank a klasszikus jegybanki funkciók mellett mindenfajta kereskedelmi banki tevékenységet is ellátott, ugyanakkor három speciális területre külön pénzintézet létesült: az állami beruházások finanszírozására a Beruházási Bank, az export-import ügyletek finanszírozására a Külkereskedelmi Bank, a lakossági betétgyűjtésre és hitelezésre pedig az Országos Takarékpénztár (OTP). Ez utóbbit az államosított nagybankok fiókhálózatából és a Postatakarékpénztárból hozták létre a lakossági igények kiszolgálására (vidéken kiegészítette ezt a funkciót a takarékszövetkezetek hálózata).
Az évtizedek során az OTP tevékenységi köre fokozatosan kiszélesedett. Először ingatlanügyek finanszírozására kapott engedélyt, később tevékenysége kiterjedt a sportfogadási játék lebonyolítására, devizaszámla-vezetésre, valutaváltásra, majd az önkormányzatok számára végzett banki tevékenységre. A kétszintű bankrendszer 1987. évi bevezetését kővetően az újonnan megalakult kereskedelmi bankok fokozatosan jogosultságot kapták lakossági bankműveletek, az OTP pedig vállalkozói-vállalati bankműveletek végzésére. Később egyes nem banki tevékenységeket az állam leválasztott róla az azokat végző szervezeti egységekkel együtt, így jött létre például a tisztán állami tulajdonú Szerencsejáték Rt.
1990 végén az OTP részvénytársasággá alakult, majd 1993 és 1999 között több lépésben megtörtént a bank magánosítása. A magyar állam tulajdonosi részesedése a bankban 1 darab ezer forint névértékű szavazatelsőbbségi (arany)részvényre zsugorodott. A részvények több mint 40 százaléka külföldi, csaknem 60 százaléka hazai befektetők tulajdonában van. Az OTP-részvény a Budapesti Értéktőzsde egyik vezető papírja.
A bank eközben univerzális pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó csoportként fejlődött tovább, amelynek fő tagjai a lakás-előtakarékossági szerződések piacán az OTP Lakás-takarékpénztár Rt., az autófinanszírozás területén piacvezető Merkantil Bank Rt., a befektetési alapkezelők között meghatározó OTP Befektetési Alapkezelő Rt., a szintén vezető pozícióban lévő OTP Magánnyugdíjpénztár, az egyik legnagyobb értékpapír-forgalmazóként számon tartott OTP Értékpapír Rt., a biztosítási piacon az OTP-Garancia Biztosító Rt., az ingatlanpiacon pedig az OTP Ingatlan Rt.
Mérlegfőösszege alapján ma a legnagyobb kereskedelmi bank piaci részesedése 23 százalék, a legnagyobb részt, 40 százalékot hasít ki magának a lakossági tortából, de korábbi monopolhelyzete természetesen már a múlté. Belföldi "egyeduralkodói" pozícióját az önkormányzatoknál őrzi leginkább: 2000-ben a helyhatóságok betéteinek több mint 80 százalékát őrizte és hiteleik 72 százalékát nyújtotta. A vállalkozók betéteinek 13 százalékából részesedett, hiteleik 11 százalékát nyújtotta.
Az évtizedek során az OTP tevékenységi köre fokozatosan kiszélesedett. Először ingatlanügyek finanszírozására kapott engedélyt, később tevékenysége kiterjedt a sportfogadási játék lebonyolítására, devizaszámla-vezetésre, valutaváltásra, majd az önkormányzatok számára végzett banki tevékenységre. A kétszintű bankrendszer 1987. évi bevezetését kővetően az újonnan megalakult kereskedelmi bankok fokozatosan jogosultságot kapták lakossági bankműveletek, az OTP pedig vállalkozói-vállalati bankműveletek végzésére. Később egyes nem banki tevékenységeket az állam leválasztott róla az azokat végző szervezeti egységekkel együtt, így jött létre például a tisztán állami tulajdonú Szerencsejáték Rt.
1990 végén az OTP részvénytársasággá alakult, majd 1993 és 1999 között több lépésben megtörtént a bank magánosítása. A magyar állam tulajdonosi részesedése a bankban 1 darab ezer forint névértékű szavazatelsőbbségi (arany)részvényre zsugorodott. A részvények több mint 40 százaléka külföldi, csaknem 60 százaléka hazai befektetők tulajdonában van. Az OTP-részvény a Budapesti Értéktőzsde egyik vezető papírja.
A bank eközben univerzális pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó csoportként fejlődött tovább, amelynek fő tagjai a lakás-előtakarékossági szerződések piacán az OTP Lakás-takarékpénztár Rt., az autófinanszírozás területén piacvezető Merkantil Bank Rt., a befektetési alapkezelők között meghatározó OTP Befektetési Alapkezelő Rt., a szintén vezető pozícióban lévő OTP Magánnyugdíjpénztár, az egyik legnagyobb értékpapír-forgalmazóként számon tartott OTP Értékpapír Rt., a biztosítási piacon az OTP-Garancia Biztosító Rt., az ingatlanpiacon pedig az OTP Ingatlan Rt.
Mérlegfőösszege alapján ma a legnagyobb kereskedelmi bank piaci részesedése 23 százalék, a legnagyobb részt, 40 százalékot hasít ki magának a lakossági tortából, de korábbi monopolhelyzete természetesen már a múlté. Belföldi "egyeduralkodói" pozícióját az önkormányzatoknál őrzi leginkább: 2000-ben a helyhatóságok betéteinek több mint 80 százalékát őrizte és hiteleik 72 százalékát nyújtotta. A vállalkozók betéteinek 13 százalékából részesedett, hiteleik 11 százalékát nyújtotta.
