Kner - Tevan - Állami Nyomda - Szikra Nyomda
Kis könyvkötőműhelyt nyitott Gyomán 1854-ben Kner Sámuel, akinek fia, Izidor a szakma kitanulása után 1882-ben már nyomdát alapított. Az üzem egyre több környékbeli megrendelést kapott, az 1910-es években már több mint száz alkalmazottja volt.
A cég irányítását 1915-ban fia, Imre vette át, aki nemcsak nyomdász, de könyvművész is volt, a barokk, majd a klasszicizáló magyar tipográfia egyik megteremtőjeként tartják számon. Irányítása alatt élte a nyomda a fénykorát, a gyomai üzem a magyar könyvnyomtatás egyik legfontosabb, haladó szellemű műhelyévé vált. Az 1949-es államosítás után a Békés Megyei Nyomdaipari Vállalat gyomai telephelyeként működött, majd 1963-ban a békéscsabai Békési Nyomdához csatolták, s a vállalat 1964-ben felvette a Kner nevet. Az 1991-es privatizáció után a gyomaendrődi üzem Gyomai Kner Nyomda Kft.-ként működött tovább, 1992-ben a Láng kiadócsoport tulajdonába került, s 1994-ben alakult részvénytársasággá.
Tevan Adolf kereskedő az akkor még poros alföldi kisközségben, Békéscsabán 1903-ban nyitott szatócsüzletében egy lábbal hajtott gépen levélpapírt, meghívókat, reklámcédulákat nyomtatott. A gépen lelkesen dolgozó Andor fiát Bécsbe küldte nyomdászatot tanulni, s üzletét kezdte átalakítani papír- és nyomtatványbolttá. Visszatérte után Andor 1909-ben átvette a bolt vezetését, s 1912-ben hozzálátott olcsó könyvsorozatok és művészi kiállítású kötetek nyomtatásához és kiadásához. 1928-ban új profillal bővült a cég: a jól jövedelmező gyógyszerdobozok, szórólapok készítésébe kezdett.
A háború idején is működő üzem 1944-ben a Vörös Hadsereg Híradóját nyomta, majd az államosítás után Békési Nyomda néven működött, csomagolóanyagokat, kartonokat gyártott. A vállalatot a francia Cofinec-csoport szerezte meg 1992-ben - az ő tulajdona a kecskeméti Petőfi Nyomda is -, s ma Cofinec Hungary Rt. Kner Nyomda néven gyárt csomagolóanyagokat.
Az Állami Nyomda elődjét a bécsi kormány 1854-ben, Temesvárott alapította német és osztrák nyomdászokkal. Az értékcikknyomtatványokat, térképeket és könyveket készítő üzem 1868-ban Budára, a Kapisztrán utcába költözött. A Magyar Királyi Állami Nyomda a későbbiekben különféle hitelpapírokat, bélyegeket és nyomtatványokat is készített. Profilja a második világháború után sem változott, de például az Állami Nyomda állította elő a totószelvényeket is. Az 1993-as privatizáció után a Láng Kiadó többségi tulajdonába került az időközben Kőbányára költözött, de nevét máig megtartó részvénytársaság.
A második világháború utáni időszak legnagyobb nyomdája a Szikra Lapnyomda volt, melynek elődjét 1883-ban Rákosi Jenő hírlapíró hozta létre a Budapesti Hírlap nyomására a mai Blaha Lujza téren. A cég 1930-ban csődbe ment, s négy évvel később Stádium BH-Nyomda néven indult újra. 1945-ben a Magyar Kommunista Párt által alapított Szikra Könyv-, Lapkiadó- és Nyomdavállalat költözött az úgynevezett sajtóházba, ahol számos politikai napilap - elsősorban a Szabad Nép, majd a Népszabadság - és folyóirat készült. A 80-as években a Visegrádi utcában új üzemet építettek, az 1995-ös privatizáció után pedig - az Állami Nyomdán és a Postabankon keresztül - a Láng Kiadó többségi tulajdonába került.
Tevan Adolf kereskedő az akkor még poros alföldi kisközségben, Békéscsabán 1903-ban nyitott szatócsüzletében egy lábbal hajtott gépen levélpapírt, meghívókat, reklámcédulákat nyomtatott. A gépen lelkesen dolgozó Andor fiát Bécsbe küldte nyomdászatot tanulni, s üzletét kezdte átalakítani papír- és nyomtatványbolttá. Visszatérte után Andor 1909-ben átvette a bolt vezetését, s 1912-ben hozzálátott olcsó könyvsorozatok és művészi kiállítású kötetek nyomtatásához és kiadásához. 1928-ban új profillal bővült a cég: a jól jövedelmező gyógyszerdobozok, szórólapok készítésébe kezdett.
A háború idején is működő üzem 1944-ben a Vörös Hadsereg Híradóját nyomta, majd az államosítás után Békési Nyomda néven működött, csomagolóanyagokat, kartonokat gyártott. A vállalatot a francia Cofinec-csoport szerezte meg 1992-ben - az ő tulajdona a kecskeméti Petőfi Nyomda is -, s ma Cofinec Hungary Rt. Kner Nyomda néven gyárt csomagolóanyagokat.
Az Állami Nyomda elődjét a bécsi kormány 1854-ben, Temesvárott alapította német és osztrák nyomdászokkal. Az értékcikknyomtatványokat, térképeket és könyveket készítő üzem 1868-ban Budára, a Kapisztrán utcába költözött. A Magyar Királyi Állami Nyomda a későbbiekben különféle hitelpapírokat, bélyegeket és nyomtatványokat is készített. Profilja a második világháború után sem változott, de például az Állami Nyomda állította elő a totószelvényeket is. Az 1993-as privatizáció után a Láng Kiadó többségi tulajdonába került az időközben Kőbányára költözött, de nevét máig megtartó részvénytársaság.
A második világháború utáni időszak legnagyobb nyomdája a Szikra Lapnyomda volt, melynek elődjét 1883-ban Rákosi Jenő hírlapíró hozta létre a Budapesti Hírlap nyomására a mai Blaha Lujza téren. A cég 1930-ban csődbe ment, s négy évvel később Stádium BH-Nyomda néven indult újra. 1945-ben a Magyar Kommunista Párt által alapított Szikra Könyv-, Lapkiadó- és Nyomdavállalat költözött az úgynevezett sajtóházba, ahol számos politikai napilap - elsősorban a Szabad Nép, majd a Népszabadság - és folyóirat készült. A 80-as években a Visegrádi utcában új üzemet építettek, az 1995-ös privatizáció után pedig - az Állami Nyomdán és a Postabankon keresztül - a Láng Kiadó többségi tulajdonába került.
