Gamma
Nukleáris mérőműszereket, orvosi izotópdiagnosztikai berendezéseket, automatikákat és más "fajsúlyos" berendezéseket gyártott, a 60-as években mégis egy kicsiny, primitív fényképezőgép, a kezdőknek szánt Pajtás ismertette meg generációkkal a Gamma nevet.
A józsefvárosi üzemet alapítói 1920-ban jegyeztették be a cégjegyzékbe szabadalmak értékesítésére, valamint mechanikai és elektrotechnikai tömegcikkek gyártására. A kis cég másfél év alatt tönkrement, amit aztán 1921-ben Juhász István és Juhász Zoltán gépészmérnökök vettek át, és fokozatosan nagyvállalattá fejlesztettek. 1923-ban a cég új neve Gamma Finommechanikai Gépek és Készülékek Gyára Rt. lett.
A gyárat 1924-ben új telephelyre, a Fehérvári útra költöztették, majd 1926-ban kísérleti és tudományos készülékek és berendezések előállítását, geodéziai műszerek gyártását, valamint fogaskerekek készítését kezdték meg, egy évvel később pedig belefogtak a haditechnikai műszerek gyártásába. A gyorsan fejlődő és terjeszkedő vállalat nevét 1939-ben GAMMA Finommechanikai és Optikai Művek Rt.-re változtatták, s 1940-ben a teljes magyar gyáripar exportjának mintegy 10 százalékát a cég termékei adták.
A második világháborúban a vállalatot ért károk mértéke 80 százalék körüli volt, s részleges helyreállítását követően a Szovjetuniónak termelt. 1948-ban állami tulajdonba vették és szanálták. A profilrendezések során a Gammából 1952-ben kivált a Finommechanikai Vállalat, 1960-ban pedig az optikai profilt átadták a MOM-nak, és megkezdték a geofizikai és nukleáris műszerek gyártását. 1962-ben hozzácsatolták a Geofizikai Mérőműszerek Gyárát, négy évvel később pedig - immár Gamma Művekként - a Telefongyártól átvették a rezgő- és szűrőkristályok, valamint a szűrők gyártását. Az új profil kialakulásával egyidejűleg a vállalat fejlődése ismét látványos volt, s a 70-es, 80-as években neves külföldi cégekkel know-how- és licencszerződéseket kötöttek.
A rendszerváltást követően a vállalat csődhelyzetbe került, 1993-ban felszámolták, a dolgozókat végkielégítéssel elbocsátották. Ugyanakkor 30 százalékos amerikai részvétellel megalapították a Gamma Műszaki Kft.-t, mely rá egy évre rt-vé alakult. A cég 1998-ban két leányvállalatot alapított, a Gamma Analcon Kft. folyamatszabályozási profillal működik, a Gamma Mechanikai Kft. pedig műszereket gyárt.
A gyárat 1924-ben új telephelyre, a Fehérvári útra költöztették, majd 1926-ban kísérleti és tudományos készülékek és berendezések előállítását, geodéziai műszerek gyártását, valamint fogaskerekek készítését kezdték meg, egy évvel később pedig belefogtak a haditechnikai műszerek gyártásába. A gyorsan fejlődő és terjeszkedő vállalat nevét 1939-ben GAMMA Finommechanikai és Optikai Művek Rt.-re változtatták, s 1940-ben a teljes magyar gyáripar exportjának mintegy 10 százalékát a cég termékei adták.
A második világháborúban a vállalatot ért károk mértéke 80 százalék körüli volt, s részleges helyreállítását követően a Szovjetuniónak termelt. 1948-ban állami tulajdonba vették és szanálták. A profilrendezések során a Gammából 1952-ben kivált a Finommechanikai Vállalat, 1960-ban pedig az optikai profilt átadták a MOM-nak, és megkezdték a geofizikai és nukleáris műszerek gyártását. 1962-ben hozzácsatolták a Geofizikai Mérőműszerek Gyárát, négy évvel később pedig - immár Gamma Művekként - a Telefongyártól átvették a rezgő- és szűrőkristályok, valamint a szűrők gyártását. Az új profil kialakulásával egyidejűleg a vállalat fejlődése ismét látványos volt, s a 70-es, 80-as években neves külföldi cégekkel know-how- és licencszerződéseket kötöttek.
A rendszerváltást követően a vállalat csődhelyzetbe került, 1993-ban felszámolták, a dolgozókat végkielégítéssel elbocsátották. Ugyanakkor 30 százalékos amerikai részvétellel megalapították a Gamma Műszaki Kft.-t, mely rá egy évre rt-vé alakult. A cég 1998-ban két leányvállalatot alapított, a Gamma Analcon Kft. folyamatszabályozási profillal működik, a Gamma Mechanikai Kft. pedig műszereket gyárt.
