A nagysikerű Állítsátok meg Terézanyut! szerzője új könyvvel jelentkezett, amely többek között azt állítja, hogy az anyaság szép, de rettenetesen magányos dolog.
„A könyvírást Magyarországon szinte mindenki alaposan meggondolja, én is” – mondta Rácz Zsuzsa a HVG-nek adott interjújában arra a kérdésre, hogy miért várt éveket az új, Kovácsné kivan című könyve megírásával. Az új regényében a 37 éves Kata bizonytalan a gyerekvállalás kérdésében, de a környezete addig presszionálja, amíg beadja a derekát. „Ennél nagyobb tabu nincs” – mondja erről Rácz Zsuzsa, aki felidézte, a nézők mennyire nehezen tudták befogadni azt, amikor egy író-olvasó találkozón arról beszélt, hogy nem biztos abban, alkalmas-e a gyerekvállalásra.
Az interjúban szóba kerültek a Terézanyu-pályázatok is, amelyek révén több ezer nő sorsába látott bele. Arra a kérdésre, hogy ha csak egy dolgot változtathatna meg a magyar nők életében, mi lenne az, Rácz Zsuzsa azt mondta: „Önbecsülést adnék nekik. Iszonyatos olvasni, hogy mennyire nem hisznek magukban.” Szerinte azért lehet ilyen igazságtalan az otthoni és a társadalmi munkamegosztás, „mert a nők nem hiszik el, hogy ha egyszer azt mondják, hogy nem főzik meg az ebédet, vagy nem mennek be az iskolába, és nem tartják meg a nyolcvanadik órát is fillérekért, akkor megállna az élet. Pedig megállna. Oktatás, egészségügy, szociális szféra? A nők viszik a vállukon az egészet. Az első pár évben nem értettem, hogy akiket Aranyanyu-díjjal tüntetünk ki, miért zokognak. Mind azt mondták, hogy ez életük legnagyobb elismerése. Eszükbe sem jutott, hogy bárki megköszöni nekik, amit csinálnak, mert »ez a dolguk«. Pedig nem dolguk, hogy 24 órában egy elcseszett rendszer terheit viseljék.”
Az interjúból kiderült az is, miért lépett távolabb a Terézanyu-könyvéből készített filmtől, hogy miért tartaná célravezetőnek, ha a nők beperelnék az orvosokat, és hogy miért vette elő Novák Katalin szövegét, amelyet annak idején a Terézanyu-pályázatra küldött be. A teljes interjú a HVG e heti számában, illetve a hvg360-on olvasható.