Különvélemény címmel közölt hosszabb írást Nyáry Krisztián író a Petőfi laktanya Mária Teréziára való átnevezésének ügyében. Ugyan az időzítés szerencsétlen, mivel Petőfi-emlékév van, viszont a költőről nevezték el a legtöbb közintézményt Magyarországon és azt is hozzátette Nyáry, hogy Petőfi bár katonaként halt meg, de korántsem volt mintakatonának nevezhető. Arról, hogy a költő nehezen viselte a hadsereggel együtt járó parancsuralmi rendszert, néhány hónapja Hermann Róberttel beszélgettünk.

Lemarházta a hadügyminisztert és tábornokot is akasztott volna - ilyen volt Petőfi politikusnak és katonának

Bár Petőfi Sándor az 1848-as pesti forradalom egyik vezéralakja volt, az összeférhetetlen természete miatt politikusként gyorsan megbukott és a valamivel sikeresebb katonai pályafutása is konfliktusos volt. Hermann Róberttel, a Magyar Történelmi Társulat elnökével, a Veritas Intézet kutatócsoport-vezetőjével a költő politikai ambícióiról, katonai szerepéről beszélgettünk, többek között kiderül, hogy Petőfi és Kossuth nem szívelték egymást, de megtudjuk azt is, hogy Petőfi volt az egyetlen, akinek sikerült a hadügyminisztérium három vezetőjével is összeveszni.

Mária Terézia ugyanakkor az egyik legnagyobb magyar uralkodó, akinek sok reform mellett a magyar haderő átalakítását is köszönhetjük. A korábban rebellisnek, megbízhatatlannak tartott magyar csapatokat magyar vezénylet alá helyezte, sőt osztrák alakulatok élére is kinevezett több magyar parancsnokot. Megalapította a magyar testőrséget, és ezzel a magyar irodalmi felvilágosodásnak is intézményi keretet teremtett – írta Nyáry.

Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy Mária Terézia hadreformja nem csak a magyar alakulatokat érintette, hanem a birodalom teljes hadszervezetét korszerűsítette. A Habsburg Birodalomban és jogutódaiban (1804-től Osztrák Császárság, 1867-től Osztrák-Magyar Monarchia) éppen ezért a Mária Terézia-rend volt a legmagasabb katonai kitüntetés, sőt az osztrák hadsereg tisztjeit képző bécsi katonai akadémiát a mai napig Theresianische Militärakademie-nek hívják.

A fentiek tükrében egy kicsit más megvilágításba kerülnek Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszternek az átnevezést indokló szavai is. Mint mondta, azért is Mária Teréziáról nevezték el a laktanyát, mert ezzel üzennek „minden anyának és feleségnek”, akik ma is „féltő szeretettel” engedik a haza védelmére gyermeküket, férjüket, ahogy azt anno, Mária Terézia idején is. A miniszter tehát annak az uralkodónak az anyai és asszonyi szerepét tartotta fontosnak kidomborítani, akit a magyar és az osztrák történeti emlékezetben is sikeres hadszervezőként tartanak számon.