A 91 éves Kossuth-díjas színházi, opera-, televíziós és filmrendező a HVG-nek adott interjút, amelyben többek között beszélt a Kádár-éra kultúrpolitikájáról, a zeneakadémiai botrányról és a könyvfóliázásáról is, az operaházi főigazgató-választásról viszont személyes érintettsége miatt nem mondta el a véleményét.
Egy művészeti intézmény vezetőjének az is dolga, hogy ne csak egyenlő távolságot, de egyenlő közelséget is tudjon tartani, ami nem egyszerű – mondta Szinetár Miklós a HVG-nek adott interjúban arra a kérdésre, hogy hogyan lehetett foglalkoztatott művész a Rákosi- meg a Kádár-érában, majd a rendszerváltás után egymást követő kormányok alatt is. A nemrég megjelent önéletrajzi könyvében – Önéletrajz-szerűség és egyebek – több magánéleti vallomás is megtalálható, mint az interjúban elmondta:
Szeretem, amikor egy ember, egy ország vállalja a múltját. Ki nem állhatom a visszaköpködést, amikor csak egymást utálva tudnak elválni, vagy az otthagyott munkaadóra kígyót-békát kiabálnak.
Az Operaház egykori főigazgatójaként és még most is foglalkoztatott rendezőjeként Ókovács Szilveszter újbóli megválasztásáról nem akart véleményt mondani, de azt elmondta: „Tény, hogy vannak vitatható előadások, de az is tény, hogy ma az Operaházban remek énekeseket hallhatunk, kitűnő a zenekar és az énekkar is.”
Az interjúból kiderül, hogy miért érzi azt, hogy kulturális téren átláthatóbb és demokratikusabb volt a rendszer a szocialista időkben, hogy szokott-e még tévét nézni, és mit gondol a jelenlegi közhangulatról.
Szinetár Miklóssal a teljes beszélgetés a HVG e heti számában, illetve a hvg360-on olvasható.