Kertész Ákos 1932. július 18-án, Budapesten született. A zsidó családba érkezett Kertész a holokausztot gyerekként élte túl – írja nekrológjában a halálhírről először tudomást szerző Magyar Hang. Eleinte karosszérialakatosként dolgozott, majd elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) magyar-népművelés szakát, és a Mafilm dramaturgjaként, forgatókönyv- és dialógusírójaként dolgozott. Olyan filmek kötődnek a nevéhez, mint a Bereményi Gézával és András Ferenccel közös írt Veri az ördög a feleségét.

Első regénye a Sikátor volt, legnagyobb sikerét pedig az 1971-es Makrával érte el, amelyet tucatnyi nyelvre lefordítottak, világszerte több mint egymillió példány kelt el belőle. A lap emlékeztet: 2011-ben Budapest közgyűlése visszavonta díszpolgári címét, miután az Amerikai Népszavában megjelent írásában többek között a holokausztban játszott szerepük miatt „genetikusan alattvalónak” nevezte a magyarokat. Kertész ez után elhagyta az országot, és Kanadában folyamodott menekültstátuszért; a halál is itt érte.

Kertész 2008-ban kapott Kossuth-díjat, de elnyerte többek közt a József Attila-díjat, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét is.