2012. március. 04. 06:35 hvg.hu Utolsó frissítés: 2012. március. 04. 12:15 Itthon

Kertész Ákos menekültstátuszt kért Kanadában

Kertész Ákos író február 29-én Kanadába távozott, és ott menekültstátuszt kért – áll a Kossuth-díjas író sajtóirodájának közleményében.

"Az Amerikai Népszavában megjelent cikkét követően politikai hecckampány indult ellene nemcsak a fővárosi közgyűlésben, ahol megvonták díszpolgári címét, de kormányzati szinten és a parlamentben is" – olvasható a közleményben. "A kormánypárti sajtó hajtóvadászatot indított ellene, és nyíltan uszította a szélsőségeseket. Ennek köszönhetően állandó fizikai zaklatásnak, fenyegetettségnek volt kitéve, tettleg is inzultálták, az utcán megtámadták, életét veszélyben érezte" – jelentette be a Kanadába menekült magyar író.

"Ha egy 80 éves író, akit minden a szülőföldjéhez köt, ilyen elhatározásra jut, és ekkora kockázatot vállal, annak súlyos oka van. Az eset sokat elmond arról az országról is, ahonnan egy írónak bármely írása miatt menekülnie kell" – áll Kertész sajtóközleményében.

“Nagyon nehezen jutottam erre az elhatározásra, mert számomra a magyar nyelv jelenti az életet. Magyarország a szülőföldem, az otthonom. Ezt a fájdalmas döntést nem Magyarország és a magyar nép ellen hoztam, amellyel mindig sorsközösségben éltem, hanem erre a lépésre a jelenlegi kurzus miatt kényszerültem. Remélem, hogy egy demokratikus és toleráns, emberséges Magyarországra egyszer még visszatérhetek” – mondta az író, aki e közleményen túlmenően egyelőre nem kíván nyilatkozni.

Az Amerikai Népszavában 2011 augusztusában megjelent nyílt levelében Kertész Ákos egyebek között azt írta: "a magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: 'ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ.' De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni."

Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője ezt követően bejelentette: a Jobbik megvizsgálja annak lehetőségét, hogyan lehet visszavonatni Kertész Ákos író korábban kapott állami kitüntetéseit, illetve kezdeményezni fogják a közgyűlésben Kertész Ákos budapesti díszpolgári címének visszavonását is.

Bár néhány nappal később Kertész közleményt adott ki, amiben azt írta, hogy "helyesen ilyen mondat nincs", a sajtóban magukat baloldalinak és liberálisnak valló értelmiségiek is bírálták kijelentését, ugyanakkor Facebook-csoport is alakult az író védelmében, tiltakozva az ellene folyó hajsza ellen.

A politikai pártok közül elsősorban a Jobbik támadta az írót, a párt feljelentést tett a közösség elleni izgatás gyanújával, ám az ügyészség ezt elutasította, mivel szerintük a kijelentés a véleménynyilvánítás keretén belül maradt. A fővárosi közgyűlés 2011. szeptember 1-jén a Fidesz-KDNP-s és a jobbikos képviselők támogatásával megfosztotta Kertészt a 2002-ben odaítélt díszpolgári címétől. Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának államtitkára korábban azt mondta a parlamentben, az írónak bocsánatot kell kérnie, különben "a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra", a köztársasági elnök pedig szeptember 14-én levélben fordult a kormányfőhöz, azt szorgalmazva, hogy a kabinet vizsgálja meg az állami kitüntetések visszavonásának lehetőségét "az arra érdemtelenné vált személy" esetében.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.