Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Idén a legnépszerűbb képzési terület a gazdálkodástudomány lett.
Idén 99 192-en jelentkeztek valamelyik felsőoktatási intézménybe, közülük 73 805-en jutottak be valamelyik képzésre, vagyis ennyien kaptak üzenetben „mosolygós fejet” – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára pénteken.
Hankó Balázs a csütörtök este nyilvánosságra hozott felsőoktatási felvételi ponthatárokról megjegyezte: idén néhány pontos emelkedést tapasztaltak szinte minden kiemelt képzés esetében. Erre is számítottak, mivel idén az érettségi eredmények jobbak voltak.
Ahogy a HVG oktatási szakportálja, az Eduline is megírta, idén a legnépszerűbb képzési terület a gazdálkodástudomány lett, ahová nagyjából 17 ezer hallgatót vettek fel. Ezt követi a műszaki, az orvos- és egészségtudományi, a pedagógusi, valamint a jogi terület.
A helyettes államtitkár arról is beszélt, hogy 2020-hoz képest 16 százalékkal nőtt például a műszaki területre felvettek (8300 hallgató) és 14 százalékkal az orvos- és egészségtudomány területre felvettek (6200 hallgató) száma, amit ő az egyetemi modellváltásnak tud be. Hozzáfűzte, hogy az agrárterületen is nőtt a diákok száma, szeptemberben mintegy 3100-an kezdhetik meg a tanulmányaikat.
Itt vannak a ponthatárok: az ELTE jogi karához 475 kellett
Majdnem százezren várnak az SMS-re, vagy emailre, amiből kiderül, szeptembertől mit és hol fognak tanulni.
Hankó elmondása szerint jelenleg a felsőoktatásban 30 százalékos a „lemorzsolódás”, ezt néhány éven belül 20 százalék alá szeretnék szorítani. Ehhez mentorprogramokat indítanak és bővítik a szakkollégiumi rendszert.
Egy magyar diplomás szerinte az unióban a legrövidebb időn belül, átlagosan 1,2 hónap alatt tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon, és a középszintű végzettséghez képest másfélszer-kétszer többet kereshet.
A legtöbb hallgatót idén is az ELTE vette fel (több mint 11 ezer diák), ezt a Debreceni Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem követi. Azt tapasztalták, hogy a kisebb vidéki egyetemeken is nőtt a felvettek aránya, például a kecskeméti (14 százalékkal), a nyíregyházi (18 százalékkal) és a dunaújvárosi (10 százalékkal) intézményben.
A világ 25 ezer egyeteme közül az első 1400-ban tizenegy magyar egyetem szerepel. A kormány szeretné elérni, hogy 2030-ra legyen egy olyan magyar egyetem, amely a top 100-ba kerül, és három olyan, amely Európa legjobb 100 egyeteme között szerepel – fűzte hozzá.
