„Bolygató” fedőnéven tartotta nyilván a Kádár-kori állambiztonság a napokban elhunyt Moldova György írót – derül ki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának posztjából. 1975-től kezdve tartották megfigyelés alatt Moldovát a szervek, összesen 89 dossziéban fordul elő a neve, és a rendszer összeomlásáig 41 különböző ügynök jelentett róla.

Mint a levéltár által közölt egy dokumentumból kiderül, az állambiztonság értékelése szerint Moldova ugyanakkor a „szerzői esteken tanúsított magatartásával, kétértelmű politikai tartalmú megnyilvánulásaival hallgatóságának a társadalmi rendszerünkről alkotott véleményét negatív irányba befolyásolja. Tevékenysége a fellazítási politikához kapcsolódik.”

Ez abból a szempontból is figyelemreméltó, hogy az író nem számított a rendszer ellenségének, sőt, a kritikus hangvétele is éppenséggel a rendszer fenntartását szolgálta, vagy legalábbis szerette volna szolgálni, és a rendszerváltás után is kitartott Kádár-barát nézetei mellett.

Az úgynevezett fellazítási politika a Kádár-korszak egyik nagy mumusa és egyben állambiztonsági gumifogalma volt. A lényege megfogható annyiban, hogy az imperialista nyugati hatalmak a nagy és dicső Szovjetunióval való közvetlen konfrontációtól félnek, és ezért inkább a szocialista országok egységének megbontásán, valamint a szocialista társadalmi rendszer fellazításán ügyködnek és igyekeznek bizalmatlanságot, elégedetlenséget kelteni a párt, a kormány és az egész rendszer iránt. Ebből már látható, hogy a fellazításnak nem volt túlságosan nehéz az eszközévé válni, bőven elég volt egy nyilvánosan elejtett bíráló szó, vagy akár egy kocsmai kifakadás is ahhoz, hogy vétkesek legyünk benne. Onnantól kezdve pedig már a rendszer döntötte el, hogy meg akarja-e torolni bűnünket, vagy futni hagy minket, esetleg belezsarol-e egy együttműködésbe, vagy ügynököt állít ránk.

A fellazítás politikájáról itt találni egy „remek” diafilmes propagandaanyagot, amit a Magyar Néphadsereg Központi Klubja állított össze. Moldova György pedig a rendszerváltás után szembesült azzal, hogy megfigyelték, kikérte a levéltártól az ezzel kapcsolatos dokumentumokat, beszélt olyan emberrel, akinek jelentettek róla, és olyanokkal is, akik jelentettek, majd mindebből egy remek könyvet írt Bolygató címen.