Szerdán délután kezdődött meg Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása a parlament kulturális bizottságában. Csák, aki 2011 és 2014 között londoni nagykövet volt, de azóta többnyire – visszatérve korábbi munkájához – az üzleti életben dolgozott, közölte: „visszajött a remeteségéből” a felkérés miatt. Szerdán délelőtt a szintén a profiljába vágó népjóléti bizottság előtt is beszélt már hitvallásáról, arról itt számoltunk be.

„A magyar társadalom úgy néz ki, mint egy szilva. Felül van az úgynevezett elit, lent egy halmozottan hátrányos helyzetű, deprivált réteg, középen pedig higanyként mozog a középosztály. Az alulról való nyitás sosem a pénzen, hanem a kultúrán keresztül működhet” – jelentette ki Csák, vélhetően a szilva formájára célozva.

Csák kijelentette, az előző években az egyetemeken lezajlott az elmúlt harminc év legjobban sikerült modellváltása, ugyanakkor a kormány nem kezdeményezi újabb egyetemek átalakítását, „tiszteletben tartva a szenátusok akaratát”. Azt is hozzátette, hogy a modellváltást a szenátusok 83 százaléka támogatta, „ami jobb, mint a kétharmad”. Az SZFE-ről azt mondta, tízszeres túljelentkezés van, amiről neki a „minőség forradalma” szókapcsolat jut eszébe, különben is, az egyetemen Oscar-díjas operatőr és Kossuth-díjas színész is tanít. (Azt ugyanakkor nem tette hozzá, hogy Rátóti Zoltán az egyetemre való kinevezés után kapta meg a Kossuth-díjat, Koltai Lajos pedig az Oscar-díjas Mephisto című film operatőre maga nem Oscar-díjas, másrészt nem operatőröket, hanem rendezőket tanít az SZFE-n. Az egyetemre pedig valóban nagy a túljelentkezés, de a modellváltás előtt sokszor ennél jóval nagyobb, akár huszonötszörös is volt.)

A momentumos Tóth Endre CEU-ra vonatkozó kérdésére azt mondta: mivel Magyarországon 40 ezer külföldi hallgató tanul, nem lát problémát abban, hogy „a magyar törvényeket be nem tartó” egyetemet szankcionálták. „Ilyen még lesz” – tette hozzá. A kínai Fudan Egyetemről azt mondta: „Nekünk Magyarországon keletre és nyugatra is ki kell tekintenünk, ahogy megteszik ezt a nyugati országok. Mindkét világot értenünk kell, nem a politikai szándék miatt, hanem mert ez a fajta tudás is szükséges ahhoz, hogy Magyarországon innovációk legyenek. Ha ezt a tudást nem hoznánk be, az olyan lenne, mintha önként levágnánk a fél karunkat.” Csák ugyanakkor kijelentette: a Fudan nem veszélyezteti a Diákváros létrehozását.

Veres Viktor

A miniszterjelölt a kulturális bizottság előtt beszélt a jelenlegi világpolitikai helyzetről is, kijelentve, az infláció, az energiaárak növekedése és a háború „kataklizmatikus” változásokat okoz.

Az elmúlt 12 év után igazságtalan a sors, hiszen 2010-ben egy anyagilag és morálisan is tönkrement országot kaptunk, majd hatalmas fejlődés kezdődött, de ekkor beütött a Covid és a mostani helyzet

– mondta. Csák konklúzióként Churchillnek tulajdonítva elmondta az ismert, valójában azonban nem az egykori angol miniszterelnöktől származó, világháborús idézetet arról, hogy „ha a nehéz helyzetben csökkentjük a kultúrára szánt költségvetést, egyáltalán miért vívjuk a háborút?”

A leendő miniszter hosszan beszélt filozófiájáról is a bizottság előtt. „A kultúra azt mondja meg, hogy miért teszünk dolgokat, miért élünk, az innováció pedig a hogyanokra ad választ. A miértekről a miniszterelnök úr is úgy gondolkodik, hogy melyek azok az emberi jogok, amelyekhez képest le tudjuk mérni a teljesítményünket. Először is ahol nincs béke és biztonság, az emberek azzal vannak elfoglalva, hogy ezt megteremtsék. Másrészt minden kormányzati tevékenységünkkel támogatnunk kell a kötődéseket, akár a család, akár a haza, akár a nyugat, akár az isten iránti kötődést. A harmadik ilyen érték a gondoskodás: a cél az, hogy minél több magabíró ember legyen, aki képes gondoskodni a környezetéről, és akkor már nem az államnak kell bizonyos dolgokról gondoskodni, mert az emberek jók és segítik egymást. A negyedik emberi jog, hogy valamiféle egyensúlyt kell tartani az életünkben, mert anélkül üres az életünk, anélkül nem lehet élvezni sem a biztonságot, sem a kötődést, sem a gondoskodást.

Az elmúlt tizenkét évben a kormányzat minden intézkedése e négy emberi jog céljából történt.

Csák beszélt a családok szerepéről is a társadalomban, szerinte nagyon sokat elmond a nyugati kultúráról, hogy egyik nyugati társadalom sem éri el a 2,1-es reprodukciós mutatót. „Ne legyen büntetés, ha gyermek születik” – fogalmazott. Szerinte a generációkon átívelő intézmények tudják fenntartani a nemzetet, ilyeneknek nevezte például a „dédapáink által alapított” színházakat is. Csák úgy véli, az ilyen intézményekért érdemes dolgozni.

A kulturális bizottság végül 12 igen, 5 nem és 1 tartózkodás mellett megszavazta Csák Jánost, és minden bizonnyal ő lesz Magyarország következő kulturális és innovációs minisztere. Az egy tartózkodás Hiller Istváné volt, aki korábban közölte: amennyiben Csák meggyőzően megmagyarázza, hogyan kívánja összefogni egyszerre az innovációt és a kultúrát, igennel fog szavazni. Ezek szerint nem sikerült maradéktalanul meggyőzni.