A Depeche Mode énekese-dalszerzője 1962. május 9-én született.
Anyja jegyszedő, apja buszsofőr volt, bár utóbbinak nem sok köze volt Dave neveléséhez, mert amikor a fia hat hónapos volt, elhagyta a családot. Dave-nek először az iskolával, de nem sokkal később a rendőrséggel is gondjai akadtak. Már gyerekként része volt autólopásban, vandalizmusban és graffitizésben. 14 éves kora előtt többször letartóztatták, háromszor állt a fiatalkorúak bírósága előtt, közel járt ahhoz, hogy javítóintézetbe kerüljön.
Miután abbahagyta az iskolát, álláskeresésbe kezdett. Alig fél év alatt több, mint húsz állása volt, takarított, építkezéseken dolgozott, irodai munkát vállalt. Egyszer még egy gázszolgáltatóhoz is jelentkezett szerelőnek. Itt egészen a személyes interjúkörig jutott, ott azonban – nevelőtisztje tanácsára – nyíltan beszélt nem túl távoli zűrös múltjáról, ami miatt végül nem vették fel.
Munkát tehát nem kapott, azért kénytelen volt továbbtanulni, a Southend Art College-ban tervezőnek és kirakatrendezőnek tanult, de ezt sem fejezte be.
1980-ban Dave csatlakozott a Composition of Sound nevű együtteshez Vince Clarke, Martin Gore és Andrew Fletcher mellé (állítólag Clarke hallotta, amint egy David Bowie-dalt énekel, ezután hívta meg a zenekarba). Nem sokkal a csatlakozása után az együttest átnevezték Depeche Mode-ra, amiből 1981-ben kilépett Clarke.
A zenekar több mint százmillió lemezt adott el, közel 50 kislemezzel szerepeltek a brit kislemez slágerlistán. Minden egyes stúdióalbuma bekerült a Top10-be az Egyesült Királyságban, az USA-ban és még egy sor országban. 2006-ban a Depeche Mode kapta az MTV Europe Music Awards legjobb együttesnek járó díját.
A Depeche Mode útja zeneileg a könnyed, táncolható szintipoptól egy több lemezből álló átmeneti, kísérletező korszakon keresztül az ipari hangzással feldúsított, erősen sample-alapú és egyre sötétebbé, komorabbá váló elektropopon át egészen a gitáralapú, underground jellegű alternatív-indusztriális rockzenére való kacsintgatásig terjedt, mindezzel kitörölhetetlen nyomot hagyott a popzene történetében.
Gahan két szólóalbumot is kiadott Paper Monsters (2003) és Hourglass (2007) címmel,
A 90-es évek elején heroinfüggő lett, valamint öngyilkossági kísérlete is volt. Ma New Yorkban él családjával, gyógyult heroinfüggőként mára teljesen elégedett azzal, hogy közvetlenül az előadás után azonnal visszavonul a szállodai szobájába, ahelyett, hogy az együttessel menne szórakozni.
Itt egy playlist Gahan életművéből:
A zenekar többször járt már Magyarországon. Először 1985-ben, amikor mindössze 8-10 ezer fős közönség volt, ami állítólag főleg NDK-turistákból állt. 1988-ban tértek vissza, amikor már Magyarországon is dúlt a DM-láz, majd 1993-ban, 2001-ben is felléptek.
Gahan az első szólólemezét bemutató turnéba is beillesztett egy budapesti állomást 2003-ban. 2006-ban viszont újra a zenekarral járt itt, majd 2009-ben és 2010-ben is. Utoljra 2018-ban a soproni VOLT Fesztiválon találkozhattak vele a rajongók.