Jókai Mórnak a magyar irodalomban helye van, ez nem lehet vita tárgya – szögezte le az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában csütörtök reggel.

Maruzsa Zoltán szerint helyes, ha szakmai viták folynak arról, hogy mely írók kerüljenek a tananyagba, de nem írók véleménye fog dönteni. Ezzel arra utalt, hogy a napokban Tóth Krisztina író, költő egy interjúja nyomán vita alakult ki arról, hogy Jókai Mór Az arany ember című regénye a nemi szerepek ábrázolása miatt legyen-e kötelező olvasmány. Ezután egyébként rögtön nekiestek a kommentelők, a mód azonban, ahogyan ezt tették, újabb reakcióra késztette Tóth Krisztinát, aki a Facebook-oldalán tisztázott néhány dolgot. Itt – a kommentkultúrát is bírálva – többek között azt írta: "azt kérném, hogy még a legelszántabb Jókai-rajongók se tegyenek kutyaszart a postaládámba".

Dragomán György szintén a Facebookon védte meg a kötelező olvasmányokkal kapcsolatos véleményéért hevesen támadott író-költőt. Mint írta, nyugodtan lehet Jókait rajongva szeretni, mint ahogy ő tette kamaszkorában, „de attól még igenis képeseknek kellene lennünk arra, hogy elgondolkozzunk például azon, milyen nemi szerepeket is közvetítenek Az arany ember nőalakjai, és hogy milyen érzés egy mai kamaszlánynak ezekkel a szerepekkel szembesülni.”

Maruzsa Zoltán az interjúban kitért arra is: tavaly megjelent az új Nemzeti alaptanterv (Nat), és ha változik a tananyag tartalma, akkor logikus, hogy a számonkérés is változzon. De sietségre semmi ok, a magyarérettségi 2023-tól változik, az új rendszerben pedig először 2024-ben vizsgáznak a gyerekek. Jelenleg a Nemzeti Pedagógus Kar véleményezi a tervezeteket – tette hozzá Maruzsa Zoltán.

A riporternek arra a felvetésére, hogy a Magyartanárok Egyesülete szerint 80 évvel ezelőtti szemlélet jelenik meg az elképzelésekben, azt mondta: a tárca olyan kompromisszumos megoldásra törekszik, ami a "modernistáknak és a tradicionalistáknak" is megfelel.

A járványhelyzetről szólva az államtitkár megjegyezte: a nyugodtabb január után most a közoktatásban is érezhető az emelkedő esetszám, nőtt a rendkívüli szünetek száma, jellemzően egy-egy intézményben rendelik el egy hétre. Jelenleg az óvodák 9 és az általános iskolák 16 százalékában van rendkívüli szünet. Az idei érettségit továbbra is a hagyományos módon - írásbeli és szóbeli számonkéréssel - tervezik megtartani. Ez biztonságosan lebonyolítható a már tavaly tavasszal, ősszel, illetve idén januárban is kipróbált és bevált módszerrel – hangsúlyozta Maruzsa Zoltán.

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: