A születése napja pontosan azért nem ismert, mert akkoriban még polgári anyakönyvek nem készültek, így csak 1770. december 17-i kereszteléséről maradt fenn hivatalos adat. Mivel a keresztelőt általában a gyermek születésének napján vagy másnap tartották, a Brockhaus Riemann zenei lexikon szerint feltételezhető, hogy Beethoven 1770. december 16-án született.

Flamand származású zenészcsaládban jött a világra, innen nevében a van szócska. Részeges apja mindenáron Mozarthoz hasonló csodagyereket akart belőle faragni, így a kisfiúnak már akkor zongoráznia kellett, amikor a billentyűket még csak zsámolyról érte el.

Formális iskolai tanulmányait 11 évesen befejezte ugyan, de műveltséget szerzett, nyelveket tanult, Homéroszt, Plutarkhoszt, Shakespeare-t olvasott, zenei nevelését pedig valóban hozzáértő és jó szándékú muzsikusok vették át. Első mestere Christian Gottlieb Neefe volt, aki nemcsak zongorista tehetségét ismerte fel, hanem megismertette vele Bach Das Wohltemperiertes Klavier című művét, Händel, Mozart munkásságát, felkeltette érdeklődését a zeneszerzés iránt.

Tizenévesen már ilyen darabokat komponált:

1786-ban Bécsben Mozart fogadta tanítványául, de csak néhány órát vehetett tőle, mert anyja halála miatt haza kellett utaznia. A lelki megpróbáltatások, két testvére nevelésének terhe megtörte Beethovent, aki egyik betegségből a másikba esett.

Végül Waldstein gróf vette pártfogásába, s bevezette az arisztokrata körökbe. Beethoven ismét Bécsbe ment, ahol Haydn, majd Mozart vetélytársa, Salieri lett a zenetanára. A császárvárosban zongoravirtuózként lett ismert, első nyilvános fellépésén Mozart d-moll zongoraversenyét és saját B-dúr zongoraversenyét játszotta. Első nagyszabású zeneszerzői estjét 1800-ban tartotta, e korszakában született I. és II. szimfóniája, első három zongoraversenye, valamint Pathétique és Holdfény zongoraszonátája.

Hallása 1795 után kezdett megromlani, ám életének leginkább kínokkal teli időszaka egyben nagy teremtő korszaka is. Ekkor írta hatalmas szimfóniáit, köztük az V. Sors és a VI. Pastorale szimfóniát. A demokrata érzelmű komponista a zenetörténetben fordulatot jelentő harmadik, Eroica szimfóniáját Napóleonnak dedikálta, de amikor hírét vette, hogy az császárrá koronázta magát, széttépte az ajánlást. E korszakban született negyedik és ötödik zongoraversenye, a Waldstein és az Apassionata zongoraszonáta, egyetlen hegedűversenye és egyetlen operája, a Fidelio. Beethoven a Fideliót tartotta legkedvesebb művének, jóllehet a sikerhez többször kellett átdolgoznia s négy nyitányt is írt hozzá.

Beethoven hallásának elvesztésével egyre zárkózottabb lett. Egy ideig fültölcsér használatával próbálkozott, sikertelenül, később környezetével "beszélgető füzetekben" kommunikált, s felhagyott a koncertezéssel. Késői éveiben született utolsó hat zongoraszonátája, több kamaradarabja, a Missa Solemnis és A távoli kedveshez című dalciklusa.

Életművének megkoronázása és talán legismertebb műve a IX. szimfónia, amelyet két év alatt komponált, de az előkészületek mintegy másfél évtizedet vettek igénybe. A monumentális mű utolsó tételében a hangszerek mellett az emberi hang is megszólal, a Schiller versére íródott Örömóda a szeretet és emberi jóság hangokba öntött vallomása, ma Európa, valamint az Európai Unió himnusza.

Az 1824-es bemutatón a már teljesen siket komponista vezényelt, de a legenda szerint a sikerről csak akkor bizonyosodott meg, amikor az egyik énekes az ünneplő nézők felé fordította. (Egy idei tanulmány ugyanakkor azt állítja, egy keveset még hallhatott a zeneszerző halálakor.)

A zeneszerző soha nem házasodott meg, a "halhatatlan kedveshez" írott leveleinek címzettje Antoine Brentano, Brunszvik Teréz vagy Jozefin lehetett. Többször tartózkodott a Brunszvik-család martonvásári birtokán, számos műve született itt. Martonvásáron emlékére nyaranta Beethoven-esteket tartanak, emlékmúzeuma az idén újult meg. Visszavonultsága miatt mogorvának, sőt gorombának tartották, otthonában rendetlenség uralkodott, külsejére sem fordított sok gondot, a zenei újdonságok azonban élete végéig foglalkoztatták.

Élete végén elhatalmasodott májbetegsége, egy kutatás szerint szívritmuszavara magyarázhatja egyes művei ritmusváltásait. Az sem kizárt, hogy akaratlanul ólommérgezést kapott: májzsugorát és hasi ödémáját ólom tartalmú gyógyszerrel kezelték, s ólmot tartalmazott az általa fogyasztott bor és ásványvíz is. Minden idők egyik legnagyobb zeneszerzője 1827. március 26-án halt meg Bécsben, utolsó útjára több ezren kísérték, sírja a bécsi központi temetőben található.

Tervezett X. szimfóniáját, amelyből csak néhány vázlat maradt fenn, mesterséges intelligencia segítségével fejezték be, az idén áprilisra tervezett bemutatót a koronavírus-járvány miatt 2021 őszére halasztották. Így hangzik:

A járvány miatt közönség nélkül, de megtartják viszont a Bonni Operaházban a Beethoven születésének 250. évfordulóját ünneplő koncertet. A West Eastern Divan Zenekar Daniel Barenboim sztárkarmester vezette csütörtöki koncertjét élőben közvetítik. Frank-Walter Steinmeier tartományi elnök köszöntőbeszéde felvételről lesz látható.