Kult Kovács Bálint 2020. november. 18. 14:15

A kormány újabb ellenzéki város színházában nyomta át az akaratát

Kovács Bálint
Szerzőnk Kovács Bálint

Zárt ajtós ülésen döntött az ellenzéki többségű pécsi önkormányzat a színház igazgatói pályázatáról, miután a kormány közölte: ha nem azt választják meg, akit a minisztérium támogat, az félmilliárd forintjába fog fájni a városnak.

Lipics Zsolt lesz a Pécsi Nemzeti Színház következő igazgatója, jelentette be a tavaly a helyi ellenzéki összefogás, a Mindenki Pécsért Egyesület támogatásával megválasztott polgármester, Péterffy Attila. A művészeti vezető egy másik pécsi színész, Vidákovics Szláven lesz. A polgármester nyilatkozataiból azonban kiderül: valójában nem a színházat üzemeltető és a tavasszal elfogadott új színházi törvényig a fenntartói jogokat is egyedül gyakorló önkormányzat, hanem a kormány döntéséről van szó, hasonlóképp ahhoz, ami néhány nappal korábban Egerben történt.

A kormány által kialakított jogszabályi környezet egyértelművé tette: vagy azt a jelöltet választjuk, akire rámutatnak, vagy gyorsan kitaláljuk, hogy honnan teremtünk elő a város mai gazdasági helyzetében évi plusz 520 millió forintot a színház működtetésére

– mondta a polgármester a helyi önkormányzati fenntartású lapnak, a PécsMának nyilatkozva. Péterffy bár óvatosan fogalmazott, és nem jelentette ki nyíltan, kinek a pályázatát támogatta az önkormányzat, de azt mondta: „Nagyon jól csengő, ismert nevek is fantáziát láttak a pécsi színházban”, amivel egyrészt az országos hírű koreográfus, Bodor Johanna és Udvaros Dorottya Kossuth-díjas színésznő közös pályázatára, valamint a Radnóti Színházból ismert Komáromi György anyagára gondolt, aki vezetőtársakként magával hozta volna az egykori Bárka Színház művészeti vezetőjét, Bérczes Lászlót, Göttinger Pál rendezőt, valamint a független, a szakma által magasra tartott K2 színházat alapító Benkó Bencét és Fábián Pétert. Rajtuk kívül a pécsi színház színésze, Lipics Zsolt pályázott a szintén pécsi Vidákovics Szlávennel együtt, valamint Csányi László operaénekes.

Lipics Zsolt (b) és Vidákovics Szláven (j) a Black Comedy című bohózat próbáján a Pécsi Nemzeti Színházban 2012. október 10-én
Kálmándy Ferenc / MTI

A döntésben azért lehetett döntő szava a kormánynak, mert az új színházi törvény létrehozta az úgynevezett közös fenntartású színházakat: noha az állam eddig is részt vett az önkormányzati színházak támogatásában is, beleírták a törvénybe, hogy ennek feltétele mostantól az, hogy a kormány és az önkormányzat „megegyezzen” a színházigazgató-választáskor.

A múlt héten, Egerben ugyanakkor kiderült, mit jelent a gyakorlatban ez a megegyezés: ott a szintén tavaly megválasztott ellenzéki polgármester visszaélésekre és az alacsony színvonalra hivatkozva szembement a kormány akaratával, és a közgyűlés megszavazta, leváltják a Fidesszel évtizedek óta jó kapcsolatot ápoló színházigazgatót. A döntést viszont vissza kényszerült vonni az önkormányzat, mivel a minisztérium közölte: ebben az esetben megvonják a várostól a színház idei és jövő évi, 300-300 millió forintos támogatását. Mirkóczki Ádám polgármester erről a hvg.hu-nak azt mondta: nem tudja máshogy értékelni a helyzetet, mint hogy az önkormányzati intézmény élére nem az önkormányzat, hanem egyedül a minisztérium nevezett ki igazgatót, amihez „anyagi pressziót alkalmazott”.

Hiába döntött Egerben az ellenzéki önkormányzat, a kormány átnyomta akaratát a színházról

Az önkormányzat döntése ellenére mégis marad a kormánypárti színházigazgató Egerben. A színház ügye modellértékű: bár az új törvény szerint „egyetértésre" van szükség a városvezetés és a kormány között az igazgatók kinevezésekor, most kiderült, az önkormányzatnak nincs szava, hiába az a színház fenntartója.

Pécsen is hasonló volt a helyzet. Az igazgatói pályázatokat elbíráló, szakmainak nevezett, 9 fős bizottságból 5 főt, azaz a többséget eleve a kormány által kinevezett testületek delegálják, ráadásul Pécsen „a demokrácia nevében” a két önkormányzati megbízottból az egyik szintén fideszes volt.

A kormány pedig egy pillanatig sem hagyott kétséget afelől, hogy kit szeretnének az igazgatói székben látni: Hoppál Péter fideszes miniszteri biztos nyílt levélben lobbizott Lipics Zsolt mellett.

„Győzzön a vitán felül legjobb szakmai programot benyújtó pécsi tüke (tősgyökeres pécsi – a szerk.) pályázó, Lipics Zsolt Jászai Mari-díjas igazgatójelölt Vidákovics Szlávennel és Gulyás Dénessel közösen írt programja!” – írta Hoppál a polgármesternek címzett szövegben.

Péterffy Attila
Sóki Tamás / MTI

Az új törvény pedig úgy rendelkezik, hogy amennyiben az önkormányzat nem fogadja el ennek a kormány által leuralt bizottságnak a döntését, „újra kell tárgyalni” a támogatásról szóló megegyezést.

Alaposan megvizsgáltuk: nincs kiskapu, nincs időhúzás, és nincs felesleges 520 milliója Pécsnek. Ezt eddig valóban nehéz lenne kompromisszumként megélni

– kommentálta a helyzetet a polgármester a PécsMa interjújában, hozzátéve ugyanakkor azt, hogy szerinte valamennyire a kormány is nyitott volt a kompromisszumokra, azt például elfogadták, hogy az önkormányzat nem szeretné a továbbiakban Rázga Miklóst, az eddigi igazgatót látni a vezetői pozícióban, mert az ő vezetésével szerintük a színház „ellaposodott”. Rázga nem is adott be új pályázatot.

Péterffy a jövőt illetően is optimista, de közölte azt is: „Az nem fordulhat elő újra, hogy Pécs valamelyik kulturális intézményéből kitiltsanak egy Alföldi-darabot.” Pécs volt ugyanis az a város, ahol nyíltan politikai okból tiltották be, hogy előadják az Igenis, miniszterelnök úr! című darabot Alföldi Róbert főszereplésével.

Borítókép: a Pécsi Nemzeti Színház a 2016-os Zsolnay Fényfesztiválon

hvg360 Serdült Viktória 2024. november. 28. 10:09

Felesleges kényeskedni a függetlenség miatt – a bírókat képviselő OBT elnöke a kormány alkujáról

Két lehetőség volt: vagy nincs pénz, vagy pedig van, de akkor alá kell írni a papírt – így magyarázta a HVG információi szerint egy belső értekezleten Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke, miért ment bele a kormány diktálta megállapodásba. Beszédének több forrásból hozzánk eljutott átirata szerint azt mondta, felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt.