Maruzsa államtitkár szerint a diákok 97 százaléka érettségizni akar. Ezzel a logikával azt is mondhatná, hogy a magyar fertőzötteknek 11,2%-a nem akart életben maradni. Vélemény.
Rossz ómen az oktatásunk jövőjére nézve, hogy a magyarországi oktatásirányítás, szemben sok más országéval, képtelen rugalmasan reagálni, kreatív megoldásokat találni. Egy világjárvány sem elég ahhoz, hogy ráébredjenek, az oktatásunk vészesen elavult, és az érettségi vizsga, mint ősi szivatás, ennek egyik prominens szeglete, szintén megújulásra érett.
Az sem bíztató, hogy az oktatásirányítás egyik vezetője a „Bevezetés a logika alapjaiba kezdőknek I.” vizsgán is megbukna a kijelentései alapján. Maruzsa Zoltán azt állítja, hogy a diákok érettségizni akarnak. Úgy tűnik, ezt a feltételezést arra alapozza, hogy 2455 diák, a diákoknak kevesebb, mint 3%-a jelezte, hogy nem megy el érettségizni. A 97%-ról azonban csak annyit tudunk, hogy elmegy. Azt nem tudjuk, hogy ezek a diákok akarnak-e érettségizni. Az is lehet, hogy kénytelenek. Az is lehet, hogy csak azok akarnak elmenni, akik felvételizni akarnak, és lehet, hogy ők is csak azokból a tantárgyakból akarnak érettségizni, amelyekből felvételiznek, egyébként nagyon megfelel nekik a megajánlott jegy. A reprezentatív felmérés eredményei ezt jelzik, vagyis sokkal finomabb gondolkodásról tanúskodik, mint amire az oktatásirányítás képesnek látszik.
A szándék tulajdonítása politikusi fogás, de a primitívebb fajtából, mert égbekiáltó a logikátlansága. Ezzel az erővel azt is mondhatjuk, hogy minthogy a pedagógusok 3%-a nem vállalja az ingyen túlórázást, a pedagógusok ingyen túlórázni akarnak. Sőt, a kisvállalkozók 3%-a nem fizeti be a rá kivetett különadókat, tehát a kisvállalkozók különadókat akarnak fizetni. És a 2775 magyarországi koronavírus fertőzöttből 312-en meghaltak, vagyis a magyar fertőzötteknek 11,2%-a nem akart életben maradni. Amúgy nemzetközi adatok szerint a fertőzötteknek csak 2%-a nem akar életben maradni, dehát mi ilyenek vagyunk. És olyanok vagyunk, hogy nekünk megfelel a logikátlan csúsztatás, hogy ne kelljen a politikusainknak se megerőltetniük magukat a precíz gondolkodással.
A tények makacs dolgok, de ebben az évben az érettségizők nem a tényeken alapuló elemző gondolkodást tanulják, hanem a „többet erőszakkal, mint ésszel” szemléletet.