Úgy néz ki, hogy Susan Sontag írhatta exférje világhírű könyvét.
Az elmúlt években több életrajzi film is készült olyan házaspárokról, akiknél valójában a nő alkotó munkája szerzett sikereket a férfinak. Ilyen volt a Nagy szemek, amely Margaret Keane történetét mondta el, miszerint valójában ő festette a híressé váló képeket, amelyekért a férjét ünnepelték. Az idén márciusban bemutatott Colette-ben pedig a nagy francia íróvá váló Sidonie-Gabrielle Colette-et láthatjuk, miként sikerül kitörnie férje árnyékából, aki ráveszi a feleségét, hogy a férfi neve alatt jelenjenek meg a nő életrajzi ihletésű regényei.
Ezek után nem elképzelhetetlen, hogy hamarosan Susan Sontagról is készülhet hasonló film.
Egy új életrajzi munka szerint ugyanis valójában Sontag írta férje, Philip Rieff világhírű művét, amelyben a pszichoanalízis atyjának tartott Freud életművét vizsgálja. Azt eddig is lehetett tudni, hogy Susan Sontag aktívan közreműködött a Freud: The Mind of the Moralist című könyv megírásában. Ám Benjamin Moser a szeptemberben megjelenő könyvében most azt állítja, hogy Sontag nem csupán Rieff keze alá dolgozott, hanem minimum társszerzője a műnek.
A kötet egyébként eredetileg úgy jelent meg 1959-ben, hogy abban Rieff köszönetet mondott feleségének. Az 1961-es kiadásból ez viszont már hiányzik.
Hogy miért?
A háttérben állítólag egy etikailag megkérdőjelezhető válási megállapodás áll, amelyben Sontag lemondott a szerzői jogáról – cserébe nála maradhatott a fiuk, és nem kellett attól tartania, hogy exférje elperli tőle a gyereket.
A Guardian Mosert idézve azt írja, hogy bár a közös könyv részben Rieff kutatásaira és jegyzeteire épül, valójában nem a férfi, hanem Sontag munkája. Moser mindezt eddig elzárt levéltári adatokra, levelezésekre és a házaspár ismerőseivel folytatott beszélgetésekre alapozva állítja.
Sontag egy levélben például azt írta az anyjának, hogy napi tíz órát tölt azzal, hogy a könyvön dolgozik. Jacob Taubes, Sontag egyik barátja pedig egy 1958-as levélben azt firtatja, hogy Sontag tényleg lemondott-e a szerzői jogokról. Majd mikor Sontag megírta neki, hogy igen, a férfi azt válaszolta:
“Vigasztalhatatlan vagyok… Nem adhatod az intellektuális közreműködésedet egy másik embernek… Philip végét jelentené, ha szégyentelenül úgy adná ki a könyvet, hogy nincs rajta a neved.”
Moser egy olyan esetet is a bizonyítékok közé sorol, amely negyven évvel a Freud-könyv kiadása után történt. Rieff küldött egy példányt Sontagnak, amelybe azt írta:
Susan, életem szerelme, fiam anyja, és e könyv társszerzője: bocsáss meg. Kérlek. Philip.
Moser életrajzi könyve, a Sontag: Her Life több száz interjú segítségével készült. A szerző olyanokkal beszélgetett, akik jól ismerték Sontagot, például a fotós Annie Leibovitzcal, aki 15 évig, Sontag haláláig volt a filozófus élettársa.