Feljelentést tett az OH, mert egy nappal a történelemteszt időpontja előtt állítólag kiszivárogtak az aktuális esszékérdések. Az utóbbi években nem, de előtte azért történt már hasonló. Majdnem minden miniszternek fájhatott a feje emiatt, volt, aki épphogy nem bukott bele a botrányba. A diákok legtöbbször rosszul jöttek ki az ilyen esetekből.
Török Ferenc Moszkva tér című filmje miatt (amelyben ezt az epizódot tekintve megtörtént esetet dolgoz fel) sokak számára ismert, hogy 1989-ben idő előtt ismertté váltak a matematikaérettségi tételek. Ugyanabban az évben nemcsak a matematika feladatsor szivárgott ki, hanem a magyarérettségi tételek témái is – gyermekmotívumok József Attila költészetében, Vörösmarty Mihály és Nagy Lajos –, valamint más tantárgyak érettségijeivel is adódtak problémák. A Művelődési Minisztérium (miniszter: Glatz Ferenc) úgy döntött, hogy nem értékelik a már megírt matematikadolgozatokat. Az érettségi bizonyítványokba az év végi matematikajegy került.
1990-ben a magyar tételeket hozta idő előtt nyilvánosságra egy napilap. A tételeket akkor visszavonták.
A rendszerváltás után az első nagyobb botrány 1993-ban volt, Mádl Ferenc minisztersége idején. Ekkor egy szegedi gimnáziumban véletlenül idő előtt bontották fel a francia és a spanyol nyelv tételeit. A kiszivárgott feladatok miatt a minisztérium új tételeket adott ki.
Rá két évre, 1995-ben (az MSZP–SZDSZ-kormány minisztere ekkor Fodor Gábor volt) Kaposvárott a közös érettségi-felvételi vizsgán a diákok nem a megfelelő matematikadolgozatot írták meg. A vizsgálat kiderítette, hogy az Országos Felsőoktatási Felvételi Irodában (OFFI) a tételek postázásakor a Somogy megyei borítékba véletlenül nem az aznapi, hanem a másnapi tételeket tették. Az így megírt dolgozatok eredményét, aki akarta, elfogadta, aki nem, az újat írhatott. Az OFFI vezetőjét leváltották.
1998-ban, Magyar Bálint idején, az egyik kereskedelmi rádió – a Radio1 – nem sokkal a matematikaérettségi tételek kihirdetése után beolvasta azok megoldásait. (Akkor még nem tesztet kaptak a vizsgázók, hanem a rádióban olvasták be a tételeket.) Az adott kereskedelmi rádió akár befolyásolhatta is a vizsgázók eredményeit a megoldások ismertetésével. Ennek ellenére nem íratták újra a teszteket.
2000-ben az olaszérettségin kellemes meglepetés érte a diákokat: a feladatsor nyelvtani része ugyanis az 1999-es teszt volt. Ezt valószínűleg az összes érettségiző megoldotta gyakorlásképpen az érettségi előtt. Az oktatási minisztérium vizsgálta a tévedés okát, a dolgozatokat azonban végül mégsem kellett újraírni. (Miniszter: Pokorni Zoltán.)
2003-ban egy miskolci középiskola egy héttel a hivatalos időpont előtt íratta meg diákjaival a német-, illetve franciaérettségiket. A botrány országosan kilencezer tanulót érintett, akiknek újra kellett vizsgázniuk ebből a két tárgyból. (Miniszter: Magyar Bálint.)
Talán a legemlékezetesebb botrány a kétszintű érettségi debütálásakor volt 2005-ben, ez majdnem Magyar Bálint székébe került. Jóval a vizsgák előtt felkerültek az internetre a magyar-, a történelem- és a matematikaérettségi feladatok. A matematika tételsort a vizsga előtti estén a Magyar Televízióban, élő adásban nyújtotta át a miniszternek Krizsó Szilvia műsorvezető. Az eset nyomán az oktatási minisztérium feljelentést tett, a Nemzeti Nyomozóiroda pedig "szolgálati titoksértés megsértése miatt" nyomozást indított az ügyben. A tételeket megszerző fiatalembert hétfő este tanúként hallgatták ki a Nemzeti Nyomozóiroda munkatársai. Pálinkás József volt oktatási miniszternek szintén elküldték a tételeket ismeretlenek, ő azonnal értesítette a rendőrséget. Végül a matekteszteket újra kellett írniuk a maturálóknak, történelemből pedig gyorsan összeállítottak egy új tételsort. A kinyomtatott feladatlapokat egy olyan raktárban őrizték, amelynek címét bárki megtalálhatta a Közbeszerzési Értesítőben.
Az eset után megszigorították az érettségi tesztek kidolgozásának, őrzésének, az iskolákba juttatásának feltételeit. Ez sokszor olyan komikus jelenetekhez vezetett, mint amikor az igazgatók az adott napok reggelén vették át a dobozokat a megfelelő helyről és vitték be saját kezűleg az iskolákba. De tény, hogy azóta csak kisebb bakik fordultak elő az érettségik lebonyolításában.
Megjegyezzük, hogy az érettségibotrányok mindig „hálás sajtótémák”, de összességében minden ilyen baki, kiszivárogtatás a tisztességes vizsgázókat sújtja leginkább.
Másrészt köztörvényes bűncselekmény.