Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Korabeli idézetek az impozáns fővárosi bérpaloták falain, lelkesen mesélő lakók egy eldugott belvárosi tetőteraszon, esőben elmosott pasaréti villák csendje, Bauhaus sakk a társadalombiztosító VIII. kerületi szociális bérlakásainál – ezeket láttuk a hétvégén rendezett Budapest100-on, amely idén a budai és pesti Bauhaust mutatta be.
Gyere fel a tetőteraszra, ez zseniális
– ezzel az instrukcióval várt a fotós kolléga a Ferenciek tere melletti Szép utca 3-ban. Ez volt az első állomásunk az idei Budapest100-on. A teraszról látszik az V. kerület összes érdekes tornya, és ide minden lakónak van kulcsa, aki megbízható – mondja egyikük, aki a ház 1937-es megépítése óta itt él.
A lelkesen mesélő idős ügyvédtől – aki az alkalomra elegánsan kiöltözött – azt is megtudtuk, hogy több híres előadóművész is lakott a házban, például Csala Zsuzsa vagy Gerard Laboch lengyel énekes, aki az ’56-os forradalom után ragadt Magyarországon. Szomszédai mindig hallgatták fellépéseit,
de az 50-es években még csak nekem volt rádióm, így a többiek mindig hozzám jöttek be a rádión hallgatni a koncertet
– mesélte az ügyvéd az érdeklődő látogatóknak. Az akkoriban lóversenyeket szervező Magyar Lovaregylet által épített ház másik nagy attrakcióját kifelé csodáltuk meg: a jellegzetesen modernista, letisztult díszítésű liftvárófülke remekül idézte vissza a polgári időket:
| Van-e egyáltalán Bauhaus Budapesten? |
Arról megoszlanak a vélemények, hogy egyáltalán szabad-e Bauhausnak (vagy bauhausnak) tekinteni azokat a házakat, amelyeket annak szoktunk – mondja Klaniczay János, a Budapest100 egyik főszervezője. Amennyiben a nagybetűs Bauhausról beszélünk, akkor a művészeti iskola diákjai vagy tanárai által alkotott épületeket sorolhatjuk csak ide, amelyből Budapesten igen kevés van, a budai kerületekben, Újlipótvárosban például egy sem. De ha bauhausról, mint utólag elnevezett irányzatról beszélünk, akkor ez már tágabb értelmet nyer, és ezt megtehetjük, hiszen a barokk, a reneszánsz és a gótika is később kapta a nevét, jegyzi meg Klaniczay. A bauhaus alá a köznyelv az '20-as, ’30-as és ’40-es évek épületeit sorolja, azaz a korai és érett modern épületeket. De a bauhaus jelző elterjedtét magyarázhatjuk azzal is, hogy a két világháború közötti modern házakat más kifejezéssel illethessük, mint a szintén modern stílusú ’60-as és ’70-es évekbeli épületeket. Az ingatlanhirdetésekben bauhausként elterjedt épületek közös jellemzői azonban a lapos tető, erkélyek, körablakok, dísztelen homlokzatok. |
Pasarétet elmosta az eső
Függetlenül attól, hogy mit tekintünk Bauhausnak (vagy bauhausnak), a Pasaréti téren álló templom, az 5-ös busz végállomásának várója, és a pár utcával arrébb található Napraforgó utcai kísérleti lakótelep minden művészettörténész szerint a budapesti Bauhaus legfontosabb helyszínei közé tartozik, ezért erre vettük az irányt.
Noha építészettörténetileg is fontos szerepe van, a Budapest100-ban talán az a legjobb, hogy összehozza a látogatókat és a házak lakóit, illetve magukat a lakókat is egymással – már, ha épp nem szól közbe a kitartóan zuhogó eső.
A Napraforgó utcában egy "Ez az utca is részt vesz a Budapest100-ban" táblán kívül nem láttunk mást, csak még egy tanácstalanul álldogáló idős párt, esernyővel.
De nem jártunk nagyobb sikerrel a Pasaréti téri templomban sem, vasárnap délelőtt lévén elegánsan öltözött hívekkel szép számban találkoztunk, a Budapest100-as kiállítás hollétét firtató kérdésünkre a pap csak annyit felelt:
Ha volt itt bármi is, akkor az szombaton volt.
Elegancia a Margit körúton
A rendezvény talán legimpozánsabb házánál, a Margit körúton viszont már tolongtak a látogatók. Az egyik, ami különlegessé teszi az épületet, hogy a lejtős Rómer Flóris utca mentén úgy nyúlik el hosszan, hogy az alsó, Margit körúti, és a felső, Mecset utcai bejárat közötti másfél emeletnyi szintkülönbség egyáltalán nem látszik a házban sétálva, mivel a zseniális, tágas, ovális lépcsőházzal, ami az épület híressége, kitűnően kovácsoltak előnyt a hátrányból a tervezők.
A Margit körúti épület másik látványossága az eredeti formájában megmaradt, keskeny liftkabin, amely egy kör alakú üvegvájatban halad – emiatt hívják az épületet Dugattyús-háznak. De talán a legizgalmasabb a mindenki által használható szárító volt az épületben: az első emeletről jobbra fordulva, a régi mosókonyha mellett elterülő helyiségben hosszú, kihúzható fiókok találhatók, amelyeknek a rúdjaira ruhákat lehet aggatni, azokat alulról fűteni is lehet. Egy házban lakó idős férfi azt mondta, ő mindig itt szárítja ruháit.
Két szoba-hall az egész városnegyed
Újlipótváros nélkül nem is bauhaus a bauhaus (legalábbis a városlakók mentális térképén), ezért felkerestük talán az egész város egyik legismertebb házát, a Dunapark kávézót is magában rejtő Pozsonyi út 38-40-et.
Nagyon jól látszott a hasonlóság a Pozsonyi úti és a Margit körúti ház között, nem véletlenül: mindkettőt a Domány Ferenc–Hofstätter Béla-páros tervezte, a Dunapark-házat az Alföldi Cukorgyár, míg a Dugattyús-házat a Weiss Manfréd Vállalatok Elismert Nyugdíjpénztára építtette.
A ház egyik ablakán egy korabeli kép mellett Szerb Antal Budapesti kalauz marslakók számára című művének Újlipótvárosra vonatkozó fejezete volt kifüggesztve, amely éppen a ház építésének évében jelent meg a Nyugatban, és zseniálisan leírja a környék akkori hangulatát:
"Mikor fiatal voltam, ez a városrész kerítésekből állt. A kerítések alól kutyák ugrottak ki féltesttel, ugatásuktól az ember megcsúszott az út jegén, felkelt és szégyelte magát. De azért szép volt és messzire ki lehetett sétálni, Újpest felé, amelyet csak a mesékből és félelmekből ismertem. Ma itt vannak a leglaposabb modern paloták. A palotákban fiatal pszichoanalitikusok teregetik ki egymás lelkét a díványokon, a bridzs délceg amazonjai ábrándoznak hófehér fürdőszobák mélyén, rendkívül intelligens magántisztviselők Moszkvát fogják a rádión.
Téli vasárnap az egész városrész hosszú fadarabokkal zarándokol a Svábhegy felé, otthon csak az elözvegyült borbély marad. Minden modern és egyszerű és tárgyilagos és egyforma itt. Két szoba hall az egész városnegyed, dacosan, fiatalosan és lendülettel leplezik lakói halavány életük egyetlen őszinte valóságát: hogy nincsen pénzük, senkinek."
Bauhaus sakk a nagymester házában
Utolsó állomásunk a II. János Pál pápa téren található OTI-házak egyike, a 16-os volt – az épületeket az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) építtette, melynek székháza a szomszédos Fiumei úton áll, akkor még ilyen gyönyörű kupolája volt, csak a szocializmusban elbontották.
A házakban járva egy hotelben érezheti magát az ember, a hosszú, keskeny folyosóról sorra kis területű garzonok nyílnak – melyeket eredetileg is akként építtettek.
A házban élt Maróczy Géza, az 1900-as évek elejének legjobb sakkozója. A sakkmester tiszteletére és az esemény tematikájához passzolva az udvar előterében egy sakkasztalt állítottak fel a látogatók számára, a Bauhaus iskola eredeti terveinek megfelelő sakk másolatával.
Alább egy galériát tekinthet meg a Budapest100 során bejárt házakról:
