Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Bár az iskolák, tanárok, szülők – azaz a felhasználók – is ontják a panaszt a kötelezően előírt digitális naplóval kapcsolatban, az állami iskola sikerjelentést tett közzé.
Az idén minden állami iskolában kötelezően előírta a Klebelsberg központ, hogy az általuk milliárdokból gründolt KRÉTA elnevezésű Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszert kell használni. Úgy tudjuk, sok iskola ezt a jó hírt augusztus 28-án kapta meg írásban, néhány nappal a tanévkezdés előtt. Igaz, van némi haladék: legkésőbb félévkor kell átállni minden iskolának a KRÉTA-ra.
Az elektronikus napló felhasználói – pedagógusok, szülők, diákok – enyhén szólva nincsenek megelégedve a milliárdos újdonsággal. Mint korábban is írtuk, közel egy hónappal a tanévkezdés után sem működik megfelelően.
Az elégedetlenek a Nem kérünk a KRÉTA naplóból! elnevezésű Facebook-csoportban osztják meg többek közt a fejlesztőkre nem túl hízelgő gondolataikat. A pedagógusok arra panaszkodnak, hogy a rendszer gyakorlatilag megkeseríti az életüket, annyira lassú. Az osztályzatok beírása percekbe telik. A rendszer átláthatatlan, és olyan alapvető feladatokkal sem tud megbirkózni, mint hogy ha egy diák egyetlen órát hiányzik, ne az egész napot kelljen beírni neki.
| Több mint egymilliárd |
Mivel a Klebelsberg Központtól nem kaptunk választ, egy, a nyilvános adatokból dolgozó 168ora.hu-cikket idéznénk. E szerint (az SDA Informatika Zrt.-vel közösen) a KRÉTA-t kifejlesztő eKRÉTA Informatikai Zrt. 2016-ban 221 millió, 2017-ben 440 millió forintot kapott a rendszer fejlesztésére, idén újabb 440-et vagyis összesen eddig 1,1 milliárd forintot. Az eKRÉTA egyik tulajdonosa egyébként Fauszt Zoltán, aki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egykori üzlettársa. A Fauszt Zoltánhoz kötődő cégek akkor nyerték meg a KRÉTA rendszer kifejlesztését célzó első állami megrendeléseket, amikor Palkovics még államtitkárként az oktatás területét felügyelte. |
A felhasználók elégtelenre osztályozzák az appon is
A rendszer androidos applikációjának a Google alkalmazásboltjában jelenleg 1,7 pontos (!) a felhasználók által adott értékelése az 1-10-ig terjedő skálán.
„Nagy probléma, hogy nem tudok a tanárnak üzenni. Emellett elég sokszor lefagy. Az utolsó frissítés után már egyáltalán nem indul el… Az órarend használhatatlan… összevissza adja ki az órákat, van amit duplán ír és van amit egyáltalán nem.”
„A gyerekeim különböző iskolába járnak, mindegyikben bevezették a Kréta ellenőrzőt. Csak egy iskolát tudok beállítani, a másikat a weboldalon tudom csak megnézni.”
„Kedves fejlesztők… kérem próbálják használni az alkalmazást, és használhatóra fejleszteni.”
– Az utóbbi napokban az applikációhoz született kommentek közül ezek a néhány még az enyhébben megfogalmazott kritikák közé tartozik, sokan ennél is keményebb (és időnként trágárabb) szavakkal illetik a rendszert.
Az Apple készülékek használói az öt csillagból átlagosan 1,6-ot adtak a KRÉTÁ-ra, és a szöveges értékelésekre ott sem lehetnek túl büszkék a fejlesztők.
Ráadásul sok iskolának volt korábban e-naplója, amely bevált, jól működött, a szülők, tanárok, diákok is megszokták, megszerették. Ezt most mind kukába dobták, hogy egy sokkal rosszabbra cseréljék le.
Alapdolgok maradtak ki
És ez még akkor is így lenne, ha eltekintünk a lefagyásoktól, a rendszerproblémáktól. Olyan alapvető szolgáltatásokra nem gondoltak a fejlesztők, hogy legyen tanár-szülő vagy tanár-tanár kommunikációs felület, vagy hogy ki lehessen nyomtatni órarendeket, a napi helyettesítéseket stb. – mondta lapunknak egy általános iskola igazgatója.
Egy budapesti gimnázium igazgatóhelyettese hosszú listát sorolt kérdésünkre. Kifejtette, hogy a munkamentekre fordított idő a többszöröse, mint az eddigiekben. Ez mind a szerver terheltsége (egyre lassabb), mind funkciók hiányossága miatt van. A tanárok, osztályfőnökök nem tudnak névsort nyomtatni közvetlenül. (Igazából semmit nem lehet közvetlenül nyomtatni), bonyolult a közösségi szolgálat kezelése, minimális a lehetőség a KIR-STAT-hoz (az országos oktatási statisztikai adatokhoz) szükséges, illetve egyéb (tantárgyi, létszám, lakhely, BTM, felmentettek stb.) statisztikai lekérdezésére.
Nem tudja a rendszer a hiányzásokat sem megfelelően kezelni. Szerinte a naplónak ez a része ráadásul nem is a jogszabályoknak megfelelően működik. (A napló a hiányzást sem igazoltnak, sem igazolatlannak nem értelmezi alapesetben.) Nem látszanak a szakkörök, korrepetálások a tanulói órarendben, csak ha az iskola hozzárendeli a gyereket stb. Elmondása szerint arra is képtelen a rendszer, hogy normálisan kezelje az ABC-sorrendet: például egy osztálynapló lekérdezésnél összevissza áll be a sorrend.
Klebelsberg Központ: siker, siker, siker
Lassan egy hete küldtük el a kérdéseinket a KRÉTA-val kapcsolatban a Klebelsberg Központnak. Ebben többek közt arra voltunk kíváncsiak, hogy miért kellett ilyen gyorsan bevezetni a még bizonytalanul működő rendszert, mikorra várható, hogy beáll egy biztos működése, hogy felülvizsgálják-e a fejlesztő céggel kötött megállapodásukat a kudarcos bevezetés miatt, illetve hogy mennybe került a Kréta fejlesztése és üzemeltetése.
Az iskolafenntartó azóta sem válaszolt, de hétfőn kiadott egy közleményt „Sikeres az iskolák digitális átállása” címmel. Ebben megtudhatjuk, hogy a KRÉTA „a magyar oktatási rendszer egyik legjelentősebb digitális fejlesztése”.
A központ azt állítja, hogy ők időben jelezték az iskoláknak, hogy a 2018/2019-es tanévtől kötelező lesz a rendszer teljes körű használata.
A sikert alátámasztandó azt írták, hogy „a szülői applikációt eddig több mint 310 ezren töltötték le, 2018 szeptember (sic!) első hetében pedig napi több mint 300 ezerszer léptek be a felhasználók a rendszerbe”. Az nem világos, hogy ez miért sikerkritérium, ha kötelező mindenhol ezt használni.
Az inkább elgondolkodtató, hogy szinte minden iskolában panaszkodnak a tanárok a rossz (sokszor a korábbi jól működő helyett bevezetett) rendszerre, és tudunk olyan iskoláról, ahol az év eleji szülői értekezleten maguk a tanárok is megmosolyogva adták a szülők tudtára, hogy van ez a rendszer, de egyelőre nem működik.
Ha lenne egy jól működő, felhasználóbarát naplórendszer, az egyébként nem lenne ördögtől való, mert sokkal könnyebb lenne országos statisztikákat lekérdezni, iskolákat összehasonlítani, ha kell, fejlesztési terveket megfogalmazni stb. Így viszont csak egy újabb bosszantó elem az eszement oktatási ellenreformban.
