Lassan már csak machetével lehet közlekedni ebben a társadalmi dzsungelben – jut végletes következtetésre a kultúrharcon elszörnyedő, regényeiben Erdély múltját megíró Tompa Andrea.
“Eldöntöttem, hogy a 2018-as centenáriumi évben, amikor a trianoni döntés eltörléséért aluljárókban lehet aláírást gyűjteni, és egyre több revizionista hang van, következetesen Romániáról fogok beszélni a szülőföldemről szólva” – mondta a kolozsvári születésű író, Tompa Andrea a HVG hetilapnak adott interjúban.
Omerta című regénye, mely az ötvenesek évek Romániájában négy szereplő szemszögéből vizsgálja a diktatúra természetét, 2018-ban Libri-díjat kapott. Számára az derült ki, hogy a diktatúra előtt mindig egy másik diktatúra van:
Veszélyes – és ez mára is érvényes tapasztalat – magányos zsarnokot felelőssé tenni egy rendszerért.
Az alkotói folyamatról mesélve Tompa Andrea elárulta, hogy mikor a regényhez kutatott, állambiztonsági iratokat csak Romániában tudott “kicsit illegálisan” szerezni, Magyarországon ellehetetlenítette a bürokrácia szőrszálhasogatása.
Arról is beszélt, mennyire elkeseríti, “ahogyan a romániai magyarságot képviselő párt direkt módon támogatta ezt a magyar hatalmat”.
A kultúrharcosok még nem fedezték fel maguknak, bár attól tart, őt inkább nyárson sütögetnék. És bár nem mérgezi magát a karaktergyilkosságok tüzetes tanulmányozásával, lassan úgy érzi, ebben a társadalmi dzsungelben már csak machetével lehet közlekedni.
Az írónővel készült teljes interjút elolvashatja a friss HVG hetilapban!