Több nyugat-európai országban is izgatottan várták a svájci fejleményeket. Az alpesi országban arról szavazhattak a polgárok, számolják-e fel a közszolgálati médiát. A bázisdemokrácia a populisták vereségét hozta az első hírek szerint.
A "No Billag" tábor csúfos vereséget szenvedett. A Billag az a cég, amely Svájcban beszedi az állampolgároktól a közszolgálati rádió- és tévéállomások finanszírozásához szükséges illetményt. Ezt szerette volna egy csoport eltörölni, ami a közszolgálatiság végét jelenthette volna az országban.
A Neue Zürcher Zeitung prognózisokra hivatkozva azt írja: a kezdeményezést 71 százalékban elutasították a polgárok, vagyis ennyien hajlandóak továbbra is pénzt áldozni arra, hogy a szórakoztató műsorok mellett az állam továbbra is jelentős összeget áldozzon minőségi újságírásra és kisebbségi műsorokra. Az utóbbi teljes felszámolását hozta volna az igenek győzelme, hiszen a sokszínű Svájcban a közszolgálati média az, amely őrzi a helyi identitásokat – és ez nem csak a rétoromán nyelvcsoportot takarja.
A svájci állami televízió munkatársai az NZZ híre szerint felszabadultak. Az örömünnepet egyedül a sok rájuk szegeződő kamera fékezi. Büszkeségre adhat okot számukra, hogy Svájc összes kantonja nemmel szavazott. A népszavazás kezdeményezői közben üzenik: nem hátrálnak meg, igyekeznek fenntartani a nyomást. Első megszólalásaikban kritizálták a közszolgálat mellett harcolók érveit, mondván azok a félelmekre játszottak rá. Szerintük az érintett rádió- és tévécsatornák vezetői is szabotálták az érdemi vitát, amikor megtagadták, hogy az illetmények lehetséges eltörlésére valamilyen B tervvel készüljenek.
A szavazásnak két tanulsága is van:
Egyrészt fékezheti a közszolgálati média elleni támadássorozatot. A populisták ugyanis szerte (Nyugat-)Európában hergelnek a közszolgálat ellen, mert ott vélik felfedezni a politikai korrektség diktátorait és a menekültek érdekeit kiszolgáló hírhamisítókat. (Ez a vád a magyar állami médiával szemben eddig nem fogalmazódott meg.) Legnehezebb talán az osztrák ORF helyzete jelenleg, ahol a kormányerőre emelkedett szélsőjobb próbálja befolyását arra felhasználni, hogy az általuk gyűlölt szerkesztőségek szájkosarat kapjanak.
Másrészt az eredmény ismét megmutatja, amit a svájci közvetlen demokrácia kiépített. Az országban megfigyelték, hogy a populista népszavazási kezdeményezések a kampány indulásával mindig népszerűek, de ahogy a vita zajlik, úgy derülnek ki a racionális érvek. Régi megfigyelés, hogy a közvélemény minden alkalommal a felelősségteljes álláspont felé változik a szavazás közeledtével. Így volt ez akkor is, amikor az EU közös piacához való hozzáférés érdekében az embereknek egymilliárd svájci frank fejlesztési pénzt kellett megszavazniuk Kelet-Európának.