És miért? Na miért?
Hát persze, hogy az aranyvécés affér miatt.
Mint arról néhány napja hírt adtunk, Donald Trumpék a Tájkép a hóban című Van Gogh-képet szerették volna kikölcsönözni a múzeumtól a Ház számára, mellyel hálószobájukat szerették volna feldobni.
A múzeum szeptember 15-én mailben, udvariasan, de visszautasította a Fehér Ház kérését, és inkább valami mást ajánlott. Egy 18 karátos aranyból készült vécécsészét, melyet eddig nagyjából 100,000 látogató használta a Guggenheim mosdójában.
A sztorit múlt héten szellőztette meg a Washington Post. A közösségi felületeket természetesen elárasztották a történetre reflektáló posztok, írja a Huffington Post, számosan kritizálták a múzeum igazgatójának, Nancy Spectornak a szerintük tiszteletlen válaszát, sokan egyenesen lemondásra szólították fel a vezetőt.
Ugyancsak nem meglepő módon a Guggenheim Facebook-oldalát megbombázták a Trump-hívők, 33,000 egy csillagos értékelés landolt a múzeum oldalán – mindeközben aktivizálták magukat azok is, akik ünnplik a Guggenheim döntését, ők 12,000 ötcsillagos értékelést, hozzá számos dicsérő kritkát helyeztek el az intézmény Facebook-felületén.
Sokan azt a kérdést vetették fel, hogy helyénvaló-e, ha egy múzeum aktuálpolitikai kontextusba helyezi valamely káillítását vagy kiállítási darabját. Egy Facebook-kommentelő a múzeum egy kurátorának, Wendy Fishernek egy korábbi nyilatkozatára utalt, mely arról beszél, hogy "a művészet a szociális kohézió erős eszköze: összehozza az embereket, vitának és dialógusnak ad teret". A kommentelő szerint a múzeum igazgatójának "ízléstelen locsogása" éppen ezt ássa alá.
Mások épp azt emelik ki, hogy az aranyvécé esete (#ToiletGate, ezt a hesteget kapta a történet a közösségi térben) arról szól, hogyan válhat a művészet, egy műalkotás jelenidejűvé, hogyan kaphat a művészet jelenidejű kontextust.