Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
November első hétvégéje a klasszikus magyar filmekről, például Fábri Zoltán vagy Enyedi Ildikó világhírű alkotásairól szól majd, hiszen első alkalommal rendezik meg a teljeskörű restauráláson átesett magyar filmkincseket bemutató Budapesti Klasszikus Filmmaratont. Az év eleje óta megújult formában működő, nagy lehetőség előtt álló Filmarchívum vezetőjét, Ráduly Györgyöt kérdeztük a Maraton hátteréről és további terveiről.
Első látványos, hazai dobására készül a 2017 eleje óta megújult formában működő Filmarchívum a rengeteg filmtörténeti kuriózumot felvonultató Budapesti Klasszikus Filmmaratonnal. Szándékos a hazai jelző, hiszen évek óta látható, hogy a fesztiválokon sikerrel szereplő kortárs magyar filmek (Saul fia, Testről és lélekről, 1945) mellett korábbi magyar klasszikusok is egyre sűrűbben kerülnek be rangos események retrospektív szekcióiba.
A jelen mellett a magyar filmmúlt nemzetközi és hazai ismertségén bőven van mit javítani, de 2017 elején vált egyértelművé, hogy a szándékot tettek is követik. Januártól a Magyar Nemzeti Filmalap felügyelete alá került a Filmarchívum, melynek élére Ráduly Györgyöt nevezték ki. Ez példátlan lehetőséget ad, hiszen a szervezet sokszor mostoha múltja során egyszer sem fordult elő, hogy szakmai szervezet felügyelte volna a magyar filmkincs sorsát.
Ráduly azért is került képbe, mert az utóbbi évtizedben több digitálisan restaurált magyar filmet is sikeresen forgalmazott a francia mozikban, dolgozott több filmfesztivállal, a francia filmarchívummal és a Cinémathèque française-zel többek közt Jancsó Miklós és Szabó István filmjeinek bemutatásán, de elérte azt is, hogy a Cannes Classics szekcióban vagy a filmőrültek mekkájának számító lyoni Lumière fesztiválon is legyen magyar érdekeltség például a Szegénylegények vagy a Szerelem bemutatójával.
Idén Fábri Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából a Körhinta című filmjének restaurált verzióját sikerült a klasszikus filmek cannes-i mustrájára eljuttatni. “A Körhinta cannes-i bemutatója óriási siker volt, többen odajöttek a vetítés után, és azt mondták, hogy a film akár az aktuális versenyszekcióban is esélyesként indulhatott volna, annyira nem veszített semmit az erejéből” – mesélte kérdésünkre Ráduly György, aki szerint fontos a külföldi jelenlét erősítése, mert a 80-as évek vége óta a magyar film kikerült a nemzetközi nagyközönség spektrumából, noha mindig voltak kiemelkedő fesztiválszereplések és az utóbbi időben elért jelentős sikerek ezt a tendenciát megfordítani látszanak.
“Megszűnt az a kelet-európai hang, amely politikailag is fontos volt, másrészt valljuk be, sokáig nem készült olyan kimagasló, jelentős alkotás, mint mondjuk Jancsó Miklós, Makk Károly, vagy Szabó István hatvanas-hetvenes években készített filmjei. Ma már sajnos ezek az alkotók sincsenek annyira a köztudatban. A magyar film ismertségét vissza kell állítani a nemzetközi nagyközönség előtt, emiatt elengedhetetlen, hogy nagy fesztiválokon szerepeltessük a filmklasszikusokat is.” – indokolja a Filmarchívum nemzetközi fókuszát Ráduly, aki hangsúlyozza, hogy ez nem új irány, hiszen az alapvető célok nem változtak.
A feladat adott, amit a 60 éves Filmarchívum alapító okirata is világosan leírt: megőrzés és felújítás, terjesztés, és a filmkultúra oktatása. Ezeken a célokon Ráduly sem akar változtatni, de az archiválás környezete és annak költségei alaposan megváltoztak.
„A régebben készült filmeket ma már szinte műtárgyként, eredeti szépségükben tudjuk prezentálni a 4K felbontású, teljeskörű filmrestaurálás segítségével. Ez egy különleges lehetőség, ennek próbál megfelelni a világ összes filmarchívuma. Ez azonban nagyrészt pénzkérdés, ez dönti el, mikor és milyen eszközökkel van erre lehetőség. Most egy szerencsés konstelláció állt össze itthon.”
Nem hiába beszél a pénzkérdésről Ráduly, hiszen a magyar kormány az eddigi évi 210 millió forinton felül 2017-től 596,6 millió forint többletforrást biztosít az intézménynek, amelytől így joggal várhatóak el a látványosabb eredmények.
Ennek az új korszaknak egyik látványos eleme a Klasszikus Filmmaraton, amely már egyértelműen a hazai közönségnek szól, és amelynek apropóját az Archívum alapításának 60 éves évfordulója adja. A fesztivál nagy dobásának egyértelműen az idén 100 éves Fábri Zoltán öt teljesen felújított alkotásának – köztük a Körhinta – bemutatója számít, de ezen kívül is bőven lesz csemege nem csak a magyar, hanem a külföldi archívumok gyűjteményéből is. (A fesztivál programjáról itt írtunk bővebben.)
A Maraton mellett azonban a nagy kérdés továbbra is az, hogy mennyit tud megvalósítani hosszútávú terveiből a Filmarchívum. „Azt gondolom, hogy a felújított filmörökséget be kell mutatni a lehető legszélesebb körben, elsősorban mozitermekben, mert ez a filmek természetes közege, ebbe a környezetbe álmodták őket. De szeretnénk egy VOD-platfomot (video on demand, egy Netflixhez vagy HBO Gohoz hasonló digitális filmtár - a szerk) is beindítani, mert ezzel a felújított magyar filmörökség elérhetővé válhatna oktatási célokra is. A magyar animáció kincseit például már egészen kicsiknek meg lehetne így mutatni.”
Ilyen felület indításakor azonban óriási dilemmát jelent, hogy milyen összegbe kerüljön a hozzáférés., erre szinte az összes európai országban más és más megoldás született a teljesen ingyenes hozzáféréstől az előfizetői rendszerekig. “Alacsony, elérhető árakat szeretnénk, mindenki érzékeny a pénztárcájára, de a jogdíjak miatt lehetetlen lenne a teljesen ingyenes hozzáférés. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy kettős célt kell szem előtt tartanunk, hiszen a profi filmkutatókat, és az amatőr érdeklődőket ugyanúgy ki kell szolgálnunk” – osztotta meg terveit az Archívum vezetője.
Ráduly még nagyobb álma azonban egy olyan hely létrehozása lenne, amely az Örökmozgó megszűnésével óriási hiánya a jelenlegi, magyarországi mozikultúrának. „Egy filmtörténeti központ az álomprojekt, ami nem csak mozi lenne, hanem helyet kapna benne egy tárlat is a magyar film történetéről. Egyfajta Cinémathèque-re (Párizs kultikus filmtörténeti központja – a szerk.) gondolok, ahol szakkönyvtár üzemelne, fotó és plakáttárral. Nagyon fontos, hogy megfelelő helyszínt találjunk erre a célra. Konkrétumot még nem tudok megnevezni, több opciónk is van, hiszen ma Budapesten kevés olyan mozi van, ahol kiállítóteret és szórakoztató központot is be lehetne rendezni. Az én álmom mindenesetre az, hogy olyan helyet találjunk, ami be tudja fogadni a cinéphileket és a vidékről, külföldről érkező érdeklődőket is.”
A Budapesti Klasszikus Filmmaraton programjairól és vetítéseiről itt tájékozódhat.
