A 90-es évek vége óta lemezeket készítő Rokia Traoré eddigi legmélyebb és legszemélyesebb lemeze anyagával érkezik Budapestre november 15-én.
A mali-i Traore ugyan nem a zenészek kasztjába született - ez egy nyugat-afrikai zenész esetében nem mellékes szempont -, olyan jelentős művészek hajtottak előtte fejet, mint Ali Farka Toure, Boubacar Traoré és Toumani Diabaté.
Az 1974-ben született Rokia a bamakói egyetem klubjában tűnt fel, ahol egy szál gitárral kísérte dalait. Szokatlan könnyedséggel szőtte össze a különböző mali stílusokat, érzékeltetve azt is, hogy diplomata édesapjával utazva a nyugati tánczene is mélyen megérintette. Bármilyen messzire rugaszkodott a forrásoktól, különleges mélységgel áradt belőle a mali zene.
1998 és 2003 között három nagysikerű albuma jelent meg (Mouneissa, Wanita, Bowmboi), melyekkel a legnépszerűbb nyugat-afrikai előadók közé emelkedett. A következő éveket az anyaságnak szentelte, így Tchamantché című albumára öt évet kellett várni. A mali vallási és polgárháború elől Párizsba menekült - ennek jegyében született meg 2013-as Beautiful Africa című albuma.
Legutóbbi lemeze, a személyes és meglehetősen borongós, többek közt a menekültkérdésre is reflektáló Né So 2016-ban jelent meg.