Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A hazai mozipiacon szinte egyeduralkodó szerepet tölt be a Cinema City, amely nálunk nyitotta első nemzetközi moziját, de mára már az Egyesült Királyságban és Európa több országában is piacvezető hálózat. Milyen filmeket szeretnek a magyarok? Miért nem adnak több feliratos filmet? Miért kerül ennyibe egy mozijegy? Ilyenekről beszélgettünk a cég elnök-vezérigazgatójával, Moshe "Mooky" Greidingerrel.
A Cinema City az izraeli Haifa városában nyitotta első moziját 1930-ban, de egészen 1997-ig kell ugranunk az időben, hogy eljussunk a nemzetközi terjeszkedésig – ekkor nyílt meg a hálózat első európai mozija, Csepelen. Ezt később még több budapesti és vidéki mozi követte, majd 2011-ben a legnagyobb konkurens, a Palace Cinemas megvételével még nagyobbra nőtt a Cinema City magyar piaci túlsúlya.
Jelenleg Magyarországon 18 moziban összesen 157 termet működtetnek, és a Cineworld hálózattal való összeolvadást követően már 9 európai országban vannak jelen – Izrael és a közép-kelet-európai régió mellett az Egyesült Királyságban. A céget annak idején Moshe Greidinger alapította, a jelenlegi elnök-vezérigazgató az ő unokája, Moshe „Mooky” Greidinger. Vele beszélgettünk.
hvg.hu: A Cinema City a legnagyobb konkurens felvásárlása óta gyakorlatilag egyeduralkodó a magyar mozis piacon. A környező országokban is hasonló a helyzet?
Moshe Greidinger: Amikor 1997-ben idejöttünk, hittünk a magyar piacban, és Budapest mellett elkezdtünk a vidék felé is terjeszkedni. Akkoriban senkit sem érdekelt, hogy Győrnek, Debrecennek és a többi nagyvárosnak van-e mozija, vagy sincs, szóval jó helyzetből is indultunk. Később Budapesten is több mozit nyitottunk, és amikor a konkurenciának pénzügyi gondjai akadtak, már úgy álltunk, hogy meg tudtuk venni a mozijaikat. De azért még így is van elég sok budapesti mozi, amihez nincs közünk: Corvin, Pólus, Sugár, hogy csak a nagyobbakat említsem. Azokban az országokban, ahol jelen vagyunk, elég dominánsak vagyunk, mi vagyunk a vezető mozihálózat Lengyelországban, Csehországban, Romániában, Izraelben és most már Angliában is.
hvg.hu: Milyen fejlesztéseket terveznek Magyarországon a közeljövőben?
M. G.: Az egyik nagy erősségünk jelenleg a 4DX, több mint húsz ilyen speciális termet működtetünk Európában. Vannak országok, ahol nagyon sikeres, és vannak olyanok, ahol nagyon-nagyon sikeres. Magyarország az utóbbiak közé tartozik, ezért a Westendben működő 4DX-terem mellett január végén nyitunk egy másikat is, a győri mozinkban. (Ez az interjú elkészítése óta már meg is történt – a szerk.)
Győrben nyílt meg az ország második 4DX moziterme
A Cinema City a Westend után most vidéken nyitott olyan termet, ahol mozgó ülések, fényeffektek, illatok, valamint víz- és levegőbefúvás dobják fel a látványfilmeket.
hvg.hu: A bejelentés után többen jelezték kommentben, hogy jó dolog a 4DX, de sokkal szívesebben látnának még egy IMAX-termet. Erre van esély?
M. G.: Ha a 4DX nagy beruházás, akkor az IMAX hatalmas beruházás. Nagyon sikeres, jól kihasznált az Arénában található terem, a következő hetekben fogunk vásznat cserélni benne, de egy IMAX-mozinak kell a nagyváros. Elképzelhető, hogy egy nap nyitunk még egy IMAX-termet Budapesten, de nem hinném, hogy bármely másik magyar város megfelelő lenne rá.
hvg.hu: Tapasztalata szerint milyen filmeket fogyasztanak a magyarok. Lehet egyáltalán ilyesmit általánosítani?
M. G.: Vannak a különböző országoknak nézői jellegzetességei, például Magyarországon arányaiban sokkal nagyobb a Star Wars iránti rajongás, mint bárhol máshol Közép-Európában. De az is tisztán látszik, hogy a magyarok nagyon szeretik a vígjátékokat.
hvg.hu: És miért lehet az, hogy a magyar filmektől irtóznak a nézők? Mi a tapasztalata erről azóta, mióta a Filmalap új alapokra helyezte a hazai filmipart?
M. G.: Azt gondolom, hogy Vajnáék és a kormány kezdeményezése nagyon fontos a magyar filmgyártás számára. Tisztán látom, hogy minden olyan országban, ahol ott vagyunk, a hazai filmek iránt nagy a kereslet. És ez fontos, mert Hollywood csinálja, amit csinál, de egy jó hazai film igazán meg tudja mozgatni az embereket, hiszen az elsősorban nekik szól. Lengyelországban például tavaly az öt legnézettebb filmből három lengyel volt – persze ez nem azt jelenti, hogy minden évben így megy. De ha megnézzük a történelmet, a magyar filmnek is óriási közönsége volt nagyon sokáig, és mint az életben minden, ez is hullámvasútszerűen működik.
hvg.hu: Pont az lett volna a következő kérdésem, hogy mely országokban mennek legjobban a hazai filmek.
M. G.: A legnagyobb területünk az Egyesült Királyság, de természetesen ott egészen mást jelent az, hogy „hazai”, mert ott a James Bond is hazai. De még a nagy franchise-októl eltekintve is, ha van egy nagyon jó hazai vígjáték, mint amilyen az Inbetweeners volt néhány éve, akkor arra is tódulnak az emberek, és vezeti a toplistákat. Ahogy említettem, Lengyelország a második legnagyobb ilyen téren, de Csehország is nagyon erős a hazai filmekben.
hvg.hu: Sokat panaszkodnak itthon arra is, hogy nagyon drága mulatság lett a moziba járás. A környező országokhoz képest milyenek a magyar jegyárak?
M. G.: Mi ezt nem érezzük, hiszen a számok azt igazolják, hogy egyre többen járnak moziba. Egyébként már csak elvből is próbáljuk megfizethető áron tartani a jegyeket, és különféle kedvezményeket fenntartani. Ugyanakkor a kiadásaink jelentős emelkedése miatt néha muszáj a jegyárakon is emelni. Minket is érint, hogy az elmúlt években – egyébként nagyon helyesen – emelkedett a minimálbér, és mivel a szolgáltatásaink színvonalát nem akarjuk csökkenteni, ennek valahol meg kell jelennie.
hvg.hu: Az illegális letöltések mellett egyre népszerűbbek a Netflix-féle streaming szolgáltatások. Ezek jelentenek veszélyt a mozira?
M. G.: Az illegális megoldások semmiképpen sem jók. Egy olyan társadalomban élünk, ahol törvények vannak, és hiába nem tetszik egyik-másik, akkor is be kell tartanunk. Az illegális letöltés pedig lopás, mindegy, hogy milliárdos hollywoodi producerek munkáiról van szó, vagy olyan magyar alkotókéról, akik jelzálogot vettek fel a házukra, hogy be tudják fejezni a filmjüket. De a Netflix sem konkurencia, ahogy a tévé sem volt az soha. Egy húsz méter magas IMAX-vászonnal nem fog tudni vetélkedni élményben egy telefonkijelző, de még egy jó házimozi sem.
hvg.hu: Ha már a tévét említette, szokás azt mondani, hogy a sorozatok aranykorát éljük. El tudja képzelni, hogy a sorozatok és a mozi jövője valahogy összefonódik?
M. G.: Bizonyos értelemben már most is vannak sorozataink, igaz, nyolc Star Wars-részt 40 év alatt, nyolc Halálos iramban-részt pedig 16 év alatt sikerült elkészíteni. Én szeretem a tévésorozatokat, de azt gondolom, sokaknál inkább a könyveket váltották fel. Egy új Trónok harca-epizód nem fog senkit megakadályozni abban, hogy megnézzék az új Karib-tenger kalózait vagy az új Galaxis őrzőit.
hvg.hu: És mi a véleménye arról, hogy míg egyes országok nevelési célzattal engednek minél nagyobb teret a feliratos filmeknek, addig itthon sok esetben ki sem lehet kerülni a szinkronos változatokat?
M. G.: Nézze, mi üzletemberek vagyunk, számunkra egyszerű a képlet. Azt adjuk az embereknek, amit látni akarnak. Ez nem a mi döntésünk egyébként, hanem a forgalmazóké, de ők is a keresletet veszik figyelembe elsősorban. Mi nem azért vagyunk itt, hogy neveljük az embereket, hanem hogy egy szolgáltatást nyújtsunk. Ha azt látjuk, hogy az eredeti nyelvű változatokra van igény, annak is örülünk. De ez országról országra változik: van, ahol csak a családi és a gyerekfilmeknek készítenek szinkront, de például Németországban vagy Franciaországban minden szinkronosan megy. És ahol a szinkronizálást „erőltetik”, annak meglehet az oka, hiszen sokkal drágább és bonyolultabb folyamat, mint egy feliratot elkészíteni.
Az elmúlt időszakban két plázából is kiszorult a Cinema City: a Mammuttal és a MOM Parkkal sem sikerült szerződést újítaniuk, ennél többet Greidinger sem tudott mondani, amikor az interjú készült. A Mammut mozijának sorsa még kérdéses, a MOM Parkba a török Cinemapink érkezik hónapokon belül.
Kultúra – frissen, első kézből. Kövesse a HVG Kult Facebook-oldalát!
