Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az alkalmatlanságával még a magyar médiából is kitűnő showman továbbra is hisz magában, és a saját Facebook-oldalán elindított Kasza Taxi című műsorával kezdett bele újra az esti műsorsáv visszahódításába. Nem kellett volna.
A Kasza Taxira nincs indok, se mentség. Az se, hogy maga finanszírozza, mert áldozhatná a pénzét gyógyszerkutatásra is. Ennek az embernek életében egy poénját vagy kicsit is emlékezetes beszólását se hallottuk. Aki mégis emlékszik valamire vele kapcsolatban, azon túl, hogy a kelta pop Győzikéje volt a Crystalban és betúrt egy töltött káposztát a Hal a tortán-ban, az küldje el nekem a Best of Kasza-összeállítást. Komolyan kérem.
Mert nem félek attól, hogy eltömődik a postaládám. És ha mégis átengedné a küldeményeket a vírusirtó programom, kötve hiszem, hogy olyan produkciókat látok majd, hogy csak A Kasza című életrajzi könyv önkéntes megírásával tudnám megnyugtatni háborgó lelkiismeretem, amiért méltatlanul leminősítettem Kasza Tibort, mikor… Hát ez az.
Nem feltétlenül kell a szavazójogot megvonni azoktól, akik szerint Kasza némely sikere bizonyíték a Sötétség Fejedelmének létezésére. Igen aggasztó képet fest korunk Magyarországáról, hogy ő a leglájkoltabb magyar híresség a Facebookon. Laza 300 ezer követőt ver Orbán Viktorra egy olyan országban, amelynek Babits Mihálya is volt.
Félelmetes erőnek tűnhetne ez a 800 ezres fekete sereg, ám azzal, hogy Kasza a saját Facebook-posztjait is lájkolgatja, leginkább egy svájci hotelszobába szorult emigráns miniszterelnök szánalmát kelti.
Ennyi követő már elég lenne egy televízió elfoglalásához, de ő inkább a saját autójába ülteti vendégeit, és benzingőzt pufogtatva szennyezi a környezetet egy-egy húsz perc körüli riportjában, amelyek színvonala azon gyerekekén mozog, akik még nevetnek az Irigy Hónaljmirigy „Hány fogad van, Batman? Negyven vagy hetven? Egy sem, egy sem!” sorain. Márpedig ennyihez igazán elég lenne kölcsönkérni a szomszéd kisfiú akkumulátoros autóját is, csak hát Kasza MyVIP-es menőzésben utazik műsorkészítés címén. Nos, a Kasza Taxival sikerült előállítania a celebműsorok Malibuját.
Már az is súlyos önképzavarra utalhat, hogy Kasza lírikus karriert akart építeni Vallomás és Nem kell más című számokkal, mikor olyan állkapcsa van, mint a Tango és Cash Conanjének, de a riporteri ambíciói még jobban utat tévesztettek. A volán mögötti jelenléte az indexelésen és a balra-jobbra tekintgetésen túl ugyanis csak a szabálytalan időközönként bedobott „Ne szívass!”, „Ne hülyíts meg!”, „Ne hülyéskedj!” „Úristen!”-re terjed ki. Mint egy óceánparton héderező indián, amikor meglátja az első vitorlást. Itt nyomta be a tempomatot.
Kérdések hiányában előszeretettel énekelteti az utasait, ennek köszönhetően nem csak azt tudhattuk meg, hogy Sarka Katát el akarta csábítani Donald Trump, de hogy Hajdúné hangját indusztriális zajzenekarok használhatnák effektként. Geszti Péterről meg az derült ki, hogy néha még ő is az antik-zsidó-keresztény kultúra bástyájának tűnhet, csak Kasza Tibor mellé kell ültetni. De mikor pilótasapkában darálnak el Rapülők-slágereket a visszapillantóba gesztikulálva, azért nem kérdés, hogy az Apokalipszis lovasait látjuk, és sok mindent megmagyaráz, hogy az 1989-ben felszabadult Magyarországnak Geszti lett a Goethéje.
„Ki ne találd már!” – mondaná erre Kasza, úgyhogy rendben, ismerjük el, olykor elhagyják a száját kérdésre emlékeztető mondatok is, bár ezek is megoldhatatlan feladat elé állítanák a FIFA szájról olvasóit. A „De nyugtass meg, pornót azért nézel?” mutatja: ha akarja, Ingmar Bergmanként tud alámerülni a lélek mélységeiben.
A pornós kérdést legutóbbi vendégének, Hajdú Péternek tette fel, amikor az Ady és Léda összebalhézása utáni legnagyobb celebszakításról kérdezősködött. Néhány Puzsér-roham, egy elhagyás és egy kirúgás után kritizálni Hajdút annyi sportértékkel bírna, mint Hirosima és Nagaszaki után hadat üzenni Japánnak, de amellett nem tudok elmenni, hogy „Magyarország legkapósabb szinglije” vendégnek se érdekes, nemhogy műsorvezetőként.
Nem kellett tehát sötét mágia ahhoz, hogy Kasza maradjon a reflektorfényben, aki a sok trágárkodás és rácsodálkozás közben egyetlen súlyos kérdést azért mégiscsak föltett a Kasza Taxiban „Honnan fogjuk megtudni, ha vége van?”
Tibi, ez el se kezdődött.
