Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Szent Márton-napja egykor a gazdasági év zárását és az adventtel kezdődő böjti időszak beköszöntét jelentette, amit Európa-szerte libatorral és újborkóstolóval ünnepeltek. A szokás a mai napig él, mi több, egyre népszerűbbek a Márton-napi rendezvények. 2016 pedig a tours-i püspök születésének 1700. évfordulója tiszteletére Szent Márton-emlékév lett.
A legenda szerint a 316-ban Savariában, a mai Szombathelyen született, majd Tours-ba keveredett Márton annyira nem akart püspök lenni, hogy a megválasztását sürgetők elől egy libaólban talált menedéket. Csakhogy a cserfes szárnyasok gágogásukkal magukra vonták a Márton-rajongók figyelmét, így a szent életű remete nem úszta meg: akarata ellenére püspökké tették. S bár a szerény Márton nem költözött be a fényes püspöki lakba, apró kis kalyibában morzsolgatta napjait, az „árulkodó” libák alaposan pórul jártak: minden évben Márton-napkor, november 11-én sokszoros bosszút állva mészárolják őket kegyes és kegyetlen lakmározók. Ezek után talán érthető, hogy Márton nem a libák, hanem a katonák, koldusok és számos egyéb mesterség védőszentje lett.
A savariai-tours-i szentet Géza fejedelem is tisztelte, ezért 996-ban őt választotta az ország első bencés apátsága védőszentjének. A tradíciót, amely a tours-i püspököt Pannonhalmához kötötte, a 12. századi Hartvik-legenda így örökíti meg: „István a Szent Hegynek mondott helyen, ott, ahol Szent Márton, amikor még Pannóniában élt, imádságra helyet jelölt ki magának, az ő nevére monostort épített.” A pannonhalmi monostor, Szent Márton magyarországi tiszteletének legősibb helye a mai napig ápolja az elesettek gyámolítójaként tisztelt szerzetespüspök emlékezetét. A Szent Márton-hegy egésze világörökségi helyszín, amelynek része a főapátság épülete, a Millenniumi-kápolna, a Boldogasszony-kápolna, sőt, a „borkápolna” is, azaz a présház a délkeleti dombvonulat tetején. A kiváló étkeket felszolgáló Viator (a latin eredetű név jelentése: utas, vándor) étterem, a Stílusos Vidéki Éttermiség társulás emblematikus állomáshelye pedig a hegy lábánál várja a vendégeket. Itt november 11-én, a Szent Márton év záróeseményeként olyan 7 fogásos borvacsorát celebrál Liptai Zsolt borász - az apátsági csúcsborok 2013-15-16-os tételeivel - és Gyurik Gábor séf - a birsalmás "libanyalókától" a libaszárnyhússal töltött, mangóval és articsókával kínált raviolin át a meggyes lilakáposztával és édekömény pürével feladott libasültig - , hogy nincs az a szent életű püspök, aki ne venné magához...
A Márton-hegyen megtelepedett bencés közösségnek bő ezeréves hagyományai vannak a szőlőművelésben, borkészítésben, és a modern szemléletű újkori apátsági pincészetet is az ország legjobbjai között jegyzik. Ezért kézenfekvőnek tűnt a választás, hogy a mértékadó családi pincészeteket tömörítő Pannon Bormíves Céh – amelynek a bencés főapátság is tiszteletbeli tagja – Márton-naphoz kötődve minden évben Pannonhalmán rendezze meg újboráldással kísért ünnepi közgyűlését. Az idén november 18-án lesz a találkozó, ami arra is alkalmat kínál, hogy a Pannon Bormíves Céh frissen megválasztott négy új tagját az apátság falai között avassák be a borászközösségbe.
A Pannóniában született szent életének állomásait ma már egy országokat átszelő, több ezer kilométeres Szent Márton Kulturális Útvonal is összeköti. A lábnyommal jelzett zarándokút Márton szülővárosából, az egykori római provinciabeli Savariából indul.
Szombathelyen a Szent Márton plébániatemplom melletti hajdani domonkos rendházban alakították ki azt a látogatóközpont, amely bemutatja Márton életét, a korszakot, amelyben született, a hozzá kapcsolódó csodákat és legendákat.
Márton hittérítőként Itália és Gallia számos vidékét bejárta, élt remeteként, vezetett szerzetesi közösséget, kolostorokat, egyházközségeket is alapított. Útjait csodák kísérték: betegeket gyógyított, halottakat támasztott fel. 371-ben választották az ismeretes körülmények között Turones (mai nevén Tours) püspökévé. Szent Márton az egyik első szent, akit nem vértanúhalála, hanem élete nyomán avattak szentté. Kultusza halála óta jelen van Európában, temetésének napját, november 11-ét pedig évszázadok óta lakomával és újborkóstolással ünneplik.
A Szent Márton Kulturális Útvonal a villányi Bock Borászat előtt is elhalad, de a pincészetnek nem ez az egyedüli kötődése az egykori püspökhöz. A Bock Pince Márton-napi újborünnepe tradícionális, a hozzá kapcsolódó vigasság pedig országos hírű esemény a borkedvelők körében. Nem véletlenül, hiszen húsz évvel ezelőtt éppen Bock József vezette be Villányban a palackozott újbor divatját.
Mivel a portugieserből készült bor november elején került ki a pincéből, barátja, Förhénci Horváth Gyula javaslatára elnevezte Szent Márton Borának. Akkor még senki más nem készített hasonlót Magyarországon, és a beaujolais nouveau-hoz hasonlító bor berobbant a köztudatba, az éttermek könyörögtek érte. A kilencvenes évek végére már öt villányi pincészetnek volt újbora, manapság pedig novemberre lényegében mindenki előjön az évjárat friss termésével.
A Bock Borászat az idei Szent Márton-év kapcsán továbbgondolta a Márton-ünnepkörben rejlő lehetőségeket, és képzőművészeti pályázatot írt ki, amelyre Szent Márton legendája és Márton-napi szokások témában festészet, szobrászat, éremművészet, grafika, médiaművészet és intermédia műfajokban hazai képzőművészeti intézmények hallgatóinak alkotásait várták. A zsűri által kiválasztott legjobb 13 alkotásból a Bock Körpincében kiállítást rendeztek, amit december 15-éig láthat a nagyközönség.
A Szent Márton-év Legszebb Műve pályázat eredményhirdetése a pincészet Szent Márton-napi Újborünnepén, november 11-én lesz. Ugyanezen a napon a kiállított művek jótékonysági árverésen vesznek részt, az aukción befolyt összeget pedig – Szent Márton szellemiségéhez méltón – a Bock Pince teljes egészében a Máltai Szeretetszolgálat Pécsi Csoportjának ajánlja fel. Ami, valljuk be, igen méltó megünneplése a Szent Márton-évnek. Aztán nem mellesleg jöhet a libapecsenyék kevésbé emelkedett hangulatú – bár ugyancsak élvezetes – elpusztítása.
