Lengyel Balázs fekete komédiájából kiderül, hogy az első élőlény az űrben nem egy Lajka nevű kutya, hanem egy Lajkó nevű magyar permetezőpilóta volt.
Lengyel Balázs első mozifilmjének gyártását a Filmalap 313,96 millió forinttal támogatta, és elkészítésében közreműködik a Honvédelmi Minisztérium.
A történet szerint 1957 elején a Szovjetunió úgy dönt, baráti országai közül Magyarországnak ad esélyt, hogy kiválassza a földkerekség első kozmonautáját, aki majd az első ember lehet az űrben. A legmegfelelőbb jelöltnek az utazásra Serbán Lajos, Lajkó ígérkezik, aki permetezőpilótaként már gyermekkora óta betegesen vonzódik a csillagokhoz és az űrhöz. Mikor azonban Lajkót kiválasztják az űrutazásra, még nem is sejti, hogy álmai nem véletlenül válnak épp most valóra.
A forgatókönyvet Lengyel Balázs a saját ötlete alapján Lovas Balázzsal közösen írta. "A Lajkó a XX. század történelmének őrültségeit és sötétségét vígjátéki eszközökkel megmutató történet. Hősei valós és kitalált figurák, helyszínei valós és képzelt vidékek, fordulatai valós és mágikus események. A XX. század nagyszüleink százada, az ő sorsaik nyögik azoknak a borzalmaknak a súlyát, amiről talán humorral lehet a legőszintébben beszélni, és ami kihat a mai generációk életére is" – mondja Lengyel Balázs a történetről.
Lengyel legutóbb a Friss Hús rövidfilmes szemlén szerepelt A répa című kisfilmjével.
Az alkotók szándéka szerint a Lajkó olyan humoros közönségfilm lesz, amely korosztálytól függetlenül kínál szórakozást a nézőknek, miközben a történelem konkrét eseményei elé állít görbe tükröt.
A címszerepet Keresztes Tamás alakítja, illetve Gyabronka József és Pálffy Tibor lesznek a film főbb szereplői, de mellettük feltűnik majd mások mellett Papadimitriu Athina, Trokán Anna és Trokán Nóra, Szirtes Ági, Máté Gábor, Rajkai Zoltán, Trill Zsolt, Lukács Andor és magyarok mellett német, ukrán és orosz színészek. A film producere Pusztai Ferenc, operatőre Réder György, látványtervezője Valcz Gábor.
A Pusztai Ferenc vezette KMH Film gyártásában készülő film bő egy hónapig forog több helyszínen, többek között Kiskunlacházán, Csobánkán, Várpalota, Ócsa és Oroszlány ipari és katonai létesítményeiben. A film várhatóan 2017 őszén kerül a magyar mozikba.
Miért csak a magyarokat nem érdekli a magyar film?
Rangos díjakat nyert filmjeivel, mindig kitart a bevált csapat mellett, úttörő módszerekkel próbálja népszerűbbé tenni a hazai gyártású alkotásokat, de általában a háttérben marad. Pusztai Ferenccel, az egyik legsikeresebb hazai filmproducerrel beszélgettünk a Toldi-film viszontagságos sorsáról, az új film finanszírozási rendszerről, és arról, hogy miért csak a magyar embert nem érdeklik a magyar filmek.