Kult hvg.hu 2016. június. 16. 16:59

Bécs után Németországot is meghódította Mundruczó darabja

A osztrák világpremier után június elején Oberhausenben is bemutatkozott a Látszatélet. A kritika elájult a Mundruczó-darabtól.

“Az arc mint harctér, a bérlakás mint mikroszkóp, a színpad mint nagyítóüveg: az 1975-ben született Mundruczó Kornél színházművészete kis léptékben, éles körvonalakat használva reflektál a társadalmi viszonyokra, és ezáltal válik a Látszatélet egyszerre költői és politikai eseménnyé” – írta például a Frankfurter Allgemeine Zeitung a Proton Színház bemutatójáról.

“Látszatélet című előadásában a megszokott színpadi provokáció és erőszak helyett enyéni sorsokra vetett csendes és intim pillantással lep meg a neves magyar színházi- és filmrendező, Mundruczó Kornél” – így aSüddeutsche Zeitung

Rév Marcell

Az opernnetz.de arról számolt be, hogy miután kihunytak a reflektorok, a közönség először percekig néma, majd hosszan tartó tapssal jutalmazta a rendezést, a színpadképet és a színészeket.

Peter Carp, a Theater Oberhausen igazgatója “Európa egyik legfontosabb rendezőjének” nevezete Mundruczót. Az intézmény egy kísérletező kedvű, kockázatvállaló színház, amely több olyan alkotót indított el a pályáján, akik időközben már nagy ismeretségre tettek szert. Például Herbert Fritsch, a jelenleg egyik legkeresettebb német rendező is itt mutatkozott be először rendezőként.

A Látszatélet Oberhausen után, Wiesbadenbe, Drezdába, Berlinbe és Lille-be utazik, Budapesten legközelebb 2016. december 8-10. között az előadás magyar koprodukciós partnere, a Trafó tűzi ismét műsorára.

 

És van apokalipszis is - megnéztük Mundruczó kilakoltatásdrámáját

Mundruczó Kornél legújabb rendezésében, a Látszatéletben egy körúton kívüli, józsefvárosi lakás fordul meg a tengelye körül, és nem vízszintesen.

hvg360 Nemes Nikolett 2024. november. 29. 12:00

„Ezeket nyilvános kivégzésnek neveztük egymás között” – így kergeti felmondásba a dolgozókat egy toxikus munkahely Magyarországon

Hogyan működik, mi mindent tesz egy bántalmazó felettes, és mit okoz ezzel a beosztottjainak? Miért volna fontos külön kezelni a vezetői és a szakmai kompetenciákat, és miként lehet maga a rendszer is bántalmazó, amelyben a szereplők töltik a mindennapjaikat? Edinger Katalin nyolc évig dolgozott egy kiadónál, ahonnan beszámolója szerint azért távozott – többedmagával együtt –, mert a főnöke súlyosan toxikus légkört teremtett. Erről is beszélgettünk vele.