Elhunyt Merle Haggard háromszoros Grammy-díjas countryzenész, a műfaj egyik meghatározó egyénisége, dalos krónikása és szerzője.
Menedzserének közlése szerint a zenész szerdán, 79. születésnapján halt meg a kaliforniai Palo Cedróban hónapok óta tartó tüdőgyulladásban, amely miatt le kellett mondania számos koncertjét.
A Fehér Ház szóvivője legendának nevezte az elhunyt zenészt, Barack Obama elnök részvétét nyilvánította a családnak. A szóvivő szerint Haggard dalszövegei megérintették az amerikai társadalom minden rétegét.
Merle Haggard az alapjában véve akusztikus műfajt elektronikus hangszerre alkalmazta, sajátos, bluesos stílust, a Bakersville Soundot teremtve meg.
A kaliforniai Bakersville-ben született, nehéz gyermekkora volt. Szüleiről nem sok emléke maradhatott, mert kilencéves korában árvaságra jutott, addig is egy lakókocsiban éltek valahol Kaliforniában.
Árvaházakban nőtt fel, és amikor kiszabadult a gyámság alól, nem riadt vissza a lopásoktól, rablásoktól sem. Többször bebörtönözték, legutoljára a hírhedt St. Quentin büntetőtelepen volt. Ott hallotta egyszer koncertezni Johnny Cash-t, és elhatározta, hogy ő is énekelni fog. Szabadulása után, az 1960-as évek elején Cash segítette őt.
Első lemeze 1962-ben jelent meg. Mindössze 200 darabot adtak el belőle, de később felfedezte a közönség, és a lista előkelő helyére került. Első ismert dalának címe: Skid Row. Neve széles körben akkor vált ismertté, amikor a Capitol szerződtette a hatvanas évek első felében. Csakhamar több dala is felkerült a Top 40-es listára.
Leghíresebb dalai: a Sam Hill, az I’m a Lonesome Fugitive, a Hungry Eyes, a The Bottle Let Me Down, a Killer, a Three Theme, a Mama Tried, a The Legend of Bonnie and Clyde és a The Working Man Blues.
Amerika-szerte élvezett hatalmas népszerűségét jól tükrözi, hogy száznál is több lemeze jelent meg. Tizenöt albuma, csaknem negyven kislemeze volt listavezető, és nemcsak countrylistákon, hanem poplistákon is élre tudott kerülni.