Csembalón játszották le a Cseh Zenetörténeti Múzeumban azt a Mozart-darabot, amely évtizedekig pihent az intézmény gyűjteményében úgy, hogy senki sem tudta, ki lehet a szerzője. A négyperces kantátát 1785-ben írta a zeneszerző a kor ismert szoprán énekesnője, Nancy Storace felgyógyulásának alkalmából.
Valódi zenetörténeti élmény érhette azokat, akik hallhatták kedden a nemrég azonosított Mozart-kantátát a prágai Cseh Zenetörténeti Múzeumban.
Azt nem tudni, hogy a darabot pontosan mikor vesztették szem elől. A kotta a huszadik század közepén kerülhetett a múzeum gyűjteményébe, de csak egy kódja volt, amely alapján nem sejtették, mekkora kincsről van szó – számolt be a BBC.
Tavaly novemberben aztán Timo Jouko Herrmann német zenetörténész fejtette meg, milyen darabról van szó, amikor a múzeum online katalógusát böngészte.
A kantátát 1785-ben írták. Mozart mellett társszerző volt Antonio Salieri, valamint egy Cornetti nevű másik művész.
A korabeli pletykák szerint Mozart és Salieri egymás riválisa volt, és olyannyira nem szívlelték egymást, hogy a féltékeny Salieri megmérgezte Mozartot. Ulrich Leisinger, a salzburgi Mozart Intézet munkatársa viszont azt mondta, hogy a mérgezésről szóló pletykák nem voltak igazak. Azt azonban megerősítette, hogy mindkét zeneszerző Bécsben dolgozott, és egymás vetélytársai voltak.
A tavaly újra felfedezett kantáta azért is értékes, mert új megvilágításba helyezheti mindazt, amit eddig tudtak a zenetörténészek Mozart és Salieri viszonyáról.
A négyperces darab az ismert szoprán énekesnő, Nancy Storace felgyógyulásának tiszteletére készült. Szövegét Lorenzo Da Ponte udvari költő írta, aki gyakran dolgozott Salierival.
A szakemberek azt mondták, hogy nincs okuk kételkedni a most megtalált Mozart-darab hitelességében. És nem zárják ki, hogy egyszer még újabbak is előkerülnek a 35 évesen, 1791-ben elhunyt osztrák zeneszerzőtől.
Az elmúlt években több Mozart-darabot is felfedeztek újra, többségüket még gyermekként írta a művész.