hvg.hu: A WOMEX szakmai vásár, világzenei fesztivál és díjkiosztó-ünnepség is egyben, mégis mit adnak el a zenészek a rendezvényen?

Weyer Balázs: A zenei iparágban azért kihagyhatatlan esemény ez, mert itt kötik az üzletek többségét. Ha egy zenekar jól prezentálja magát, jó a koncertje, akkor a következő 3 évre lekötötte turnéi nagy részét. Itt nem lemezeket vesznek az emberek, hanem magukat adják el a zenekarok és a menedzserirodák. A koncertek persze a nagyközönségnek is szólnak, ők itt olyan előadókat is láthatnak, akikkel más körülmények között valószínűleg sosem találkozhatnának.

hvg.hu: Ez az első kelet-európai helyszínű WOMEX. Varsó, Dublin, Göteborg és Barcelona előtt nyerte el a rendezés díját Budapest. Mennyire élnek a kelet-európai zenekarok a vásár nyújtotta lehetőségekkel?

W. B.: Nagyon erős a kelet-európai felhozatal. Ötször annyi jelentkező volt a régióból, mint egy átlagos WOMEX-en. Ezer zenekarból több, mint kétszázan jelentkeztek. Két éve népszerűsítjük a vásárt a szomszédos országokban, a helyszín költségelőnye nyilvánvaló, és mind a Gypsy heartbeats megnyitó, mind a Club Duna nevű színpad számos hazai és régiós zenekarnak biztosít bemutatkozási lehetőségét. A világzene központja leszünk a jövő héten, ami fontos lépés ahhoz, hogy Budapest tartósan regionális világzenei központtá válhasson a közeljövőben.

hvg.hu: Elképzelhetőnek tartja, hogy Budapest a WOMEX után is megtartsa a világzenei régióközpont szerepét?

W. B.: Abszolút. Magyarország nagyon jó helyen van ehhez földrajzilag. Észak felé, a visegrádi-balti irányba, és dél felé, a balkáni irányban egyaránt vannak kapcsolódásai. Útkereszteződés vagyunk, nekünk még sok közünk van mindkettőhöz, de nekik már kevesebb egymáshoz. Két külön hagyományról networkről van szó. A Hangvető ezért igyekszik évek óta mélyíteni az együttműködést mindkét oldallal. A visegrádi négyekkel szoros a kapcsolat, márciusban formálisan is létrejött az ún. Central European Music Square, jól állunk a balkáni együttműködéssel is, és dolgozunk a kaukázusi vonalon. A WOMEX szervezése erre is jó lehetőség, most mindenki körénk gyűlik a régióban, rajtunk keresztül kommunikálnak a világgal.

hvg.hu: Rengeteg segítséget kaptak a magyar pályázók, a Hangvető workshopokat, személyes coachingot biztosított számukra, hogy a WOMEX szamurájai, a szakmai zsűri beválassza őket a vásári fellépők közé. Mennyire készültek fel a magyar fellépők, mennyire versenyképes a magyar etnozene?

W. B.: A magyar világzene versenyképes. A WOMEX-et is azért akartuk idehozni, hogy lökést adjuk a potenciális magyar zenekaroknak. Mennyiségben és minőségben is nagyon jó a magyar szakma, de a nemzetközi eredmények egy időben hiányoztak. Az utóbbi években viszont már iszonyú nagy javulást tapasztalunk – például a Söndörgő, Lajkó Félix, a Romengo, vagy Herczku Ági rendszeresen felkerülnek a World Music Charts-ra. De még mindig hiányzik a tudatosság. Ahhoz, hogy ismertté válj külföldön, nem elég egy weboldal. Tudniuk kell, hogy mit és miért, milyen céllal csinálnak. A világzene egy személy- és kultúraközpontú műfaj, tágabb kulturális beágyazottság van a zene mögött, mindenkit ez érdekel, vagy ezzel együtt érdekel a zene. A zene és a történet csak együtt tudnak működni. Ezeken a történeteken, az arculatépítés tudatosságán és a színpadi megjelenésen kell javítaniuk a csapatoknak, illetve némi zenei rendezői szemlélet sem árt a lemezek készítésekor.

Weyer Balázs programigazgató a Womex világzenei expo sajtótájékoztatóján a Sziget Fesztivál második napján 2015. augusztus 13-án

MTI / Szigetváry Zsolt

hvg.hu: A magyar zene, mint exporttermék?

W. B.: Zöld-foki szigeteken a zene a második legfontosabb exporttermék. Magyarországon ilyen eredmény nem várható el a zenétől, de a direkt bevételeken túl – ami lemez- és mp3-eladásból, a zenekarokhoz és a managementhez befolyt bevételekből és a zene miatt ideérkező turizmusból származik közvetlenül – fontos, hogy a zenével jól „brand“-el az ország. A turizmusban kiválóan alkalmas a „desztináció-brandelésre“, ezentúl kimutathatóan befektetésösztönző hatása van, ezért is támogatják a legtöbb országban a zeneipart, Kolumbiától, Dél-Koreáig. Magyarországon sajnos 2011-ben megszűnt a zenei exportiroda. A zeneipar országimázs-építő, a kreativ gazdaság fejlődésénél is fontos szerepet játszik. Innovatív iparág, és technológiai vonatkozás nélkül ugyan, de a startupok világába tartozik.

hvg.hu: Ha már a turizmusnál és az országimázsnál tartunk, mennyire árnyékolta be a menekültügy a WOMEX-szervezését? A Piranját is megtámadták a berlini hallgatók, hogy miért hozza a rendezvényt Budapestre.

W. B.: Ez a hatás ma elég erős. A tavalyi pályázatkor a szakma egyértelműen kiállt a budapesti helyszín mellett. Ma ez nem így lenne. Naponta kell magyarázkodnunk, gyakorlatilag újra meg kell nyernünk az ügynek, a budapesti WOMEX ügyének a szakmát. A menekültügy egy pillanat alatt súlyos imázsrombolást végzett, hogy jogosan vagy jogtalanul, az ebből a szempontból teljesen mindegy. De ennek a hatása hosszantartó, és mindenre kiterjed. Arra is, hogy hogyan lehet egy magyar zenekarnak külföldi karriert csinálnia, de arra is, hogy hogyan lehet idehozni egy orvoskongresszust vagy egy konferenciát. Nem bonyolult ez: a külföldi szakemberek a hírműsorokból tájékozódnak, ott nyilván a legdurvább képek jelennek meg. Nem kerül olyan gyakran az ország a híradókba külföldön. Ezek a képek olyan erősen beégtek, hogy azt nagyon nehéz lesz felülírni.

hvg.hu: Nagyon érzekeny kérdés menekültügy a világzenében?

W. B.: A világzene identitásának egyik alapja a menekültekkel való szolidaritás. Egyrészt, mert zenészek között, de maguk az idei fellépők között is sok a menekült, Aziza Brahim például menekülttáborban töltötte az egész gyerekkorát, az életműdíjas Cheik Lo pedig sokáig élt menekültként Franciaországban. A leghíresebb száma is erről az időszakról szól. Másrészt a migráció nagyon fontos szerepet játszott a zene fejlődésében. A migráción keresztül találkoztak egymással stílusok, hangszerek. Így lett a tárból, ami egy kaukázusi hangszer, gitár, vagy így került a hegedű Skandináviába, de az egész latin-amerikai zene a gyarmatosítás migrációjának terméke, az afrikai rabszolgák, európai gyarmatosítók és az őslakosok zenéjének keveredése. És bőven van példa közelebb is, mondjuk a magyarországi délszláv népzene, vagy Erdély sokszínű népzenéje is példák sorát kínálja.

hvg.hu: És mi lesz a WOMEX után?

W. B.: A WOMEX-el a Hangvető fő célja az volt, hogy megmozgassuk a piacot. A zenekarok megtanulták, hogyan kell pályázni, a szakmának pedig bebizonyítottuk, hogy meg tudunk szervezni egy ekkora rendezvényt. Továbbra is dolgozni fogunk Budapest világzenei régiós szerepén, és a környező országokhoz hasonlóan Pesten is szeretnénk rendszeresen világzenei fesztivált szervezni.

hvg.hu: A WOMEX 21 éves történetében most először rendezik kelet-európai helyszínen. Milyen speciális üzenete van ennek Kelet-Európa számára?

Paul Bräuer: A WOMEX minden országba ugyanazt az üzenetet szeretné eljuttatni: a kulturális sokszínűségét. A zenén keresztül szeretnénk összekötni az embereket. Szorosabb szálakkal összefűzni nemcsak a professzionális zenészeket, networköket, hanem a zenészeken, a kultúra nagykövetein keresztül tágítani a hallgatóság horizontját. Nem vagyunk politikai rendezvény, de a zene segítségével szeretnénk színesebbé tenni a világot, és pozitív kulturális élményekkel helyettesíteni az idegenekkel szembeni félelmeket. Más zenéjének, kultúrájának a megismerése nagyon izgalmas, ezért mindenképpen érdemes megnézni egy WOMEX showcase estet.

hvg.hu: A budapesti előkészületek már finisbe jutottak. Mennyire volt zökkenőmentes a munka a magyar partnerekkel?

P. B.: Büszkék vagyunk a budapesti rendezvényre. A megnyitó Roma gálájára pedig különösen. A WOMEX-et nem lehet „túlságosan helyi tartalommal“ megtömni, de Kárpát-medencei cigány zene magyar tematikájú is, így ez egy szerencsés egybeesés. A WOMEX egyébként nem gondolkozik nemzeti kategóriákban, ahogy a kultúra és a zene sem, akkor sem, ha bizonyos nyelvi határokról beszélhetünk. Magyar megnyitó már különben is volt: 2011-ben, Koppenhágában. Ami pedig a budapesti előkészítő munkát illeti, nagyon elégedettek vagyunk a helyi szervezéssel. A budapesti program nagyon sokszínű, a Hangvető munkatársaihoz pedig nagyon régi munkakapcsolat fűz bennünket.

Paul Bräuer

hvg.hu

hvg.hu: Ez azt jelenti, hogy elképzelhető, hogy lesz még WOMEX Budapesten?

P. B.: Jövőre ismételten a tavalyi helyszín, Santiago de Compostella ad otthont a WOMEX-nek, ennek több oka is van. A jövő évi rendezésre Varsó is nagyon esélyes volt, csak sajnos jövőre elkezdik a tervezett helyszín átépítését. A tavalyi santiagói vásár nagyon jól működött, a helyszín kipróbált és az egész infrastruktúra kiépített, a hotelektől a bookingig. A régiónak is jól jönnek ezek az imputok. Ugyanez érvényes Budapestre is, így egyáltalán nem kizárt, hogy ide is jöhet újra WOMEX.