Kult hvg.hu 2015. január. 20. 17:00

Mi történt a háborúban az állatkert lakóival?

Sok állattal lövedékek, bombák végeztek, a krokodilok egyszerűen belefagytak a vízbe, más állatok abba pusztultak el, hogy nem tudták mivel etetni, az ehető állatokat pedig a budapestiek ölték le az ostrom idején.

Mint írtuk, kedden reggel 9 óra előtt nem sokkal világháborús robbanószerkezetet találtak a Vágány utcában, ezért ki kellett üríteni többek között az Állatkertet is. Az állatok maradtak. Végül elszállították a bombát és délután 3 előtt feloldották a korlátozásokat.

Épp a napokban közöl az Állatkert honlapja egy kis sorozatot a hetven évvel ezelőtti ostromról, amelyben kitérnek arra is, hogy mi történt az állatokkal a harcok idején.

A sérült kisszikla
www.zoobudapest.hu
1944 karácsonya körül vált a kert területe is a szó szoros értelmében csatatérré, a front január 13-án vonult csak arrébb. Mire ez megtörtént, az állatok többsége odaveszett – írják. „Egy részük közvetlenül a fegyverek, golyók, robbanások, repeszek, illetve a légnyomás és a tűz miatt pusztult el. A fából épült Bölényházra gyújtóbomba esett, az állatok bennégtek a lángok között. A szintén találatot kapott Zsiráfház lakói is mind elpusztultak. Sziám, a legendás elefánt halálát is a légnyomás, illetve az általa okozott belső vérzés okozta.”

A takarmányraktárt már az ostrom kezdetén találat érte, de ha volt is mit adni az állatoknak, a legsúlyosabb harcok idején maga az etetés is életveszélyes volt. Voltak olyan állatgondozók, akik végül az életüket áldozták fel, amikor az állatok etetésére indultak. A harcokban a fűtés biztosítása is nehézségeket okozott. A betört ablakokon, kiszakadt ajtókon és a falakon ütött réseken keresztül jeges szél fújta át az állatházakat, közben pedig alig volt mivel fűteni, és sok helyen maga a kazán is tönkrement.

Így például a Pálmaház északi szárnyában lakó krokodilok a januári jeges hidegben egyszerűen belefagytak a medencéjükbe.

A háború zűravarában sokan a még életben maradt, ehető állatokat ölték le. Budapest lakossága ugyanis az ostrom végére – a közellátás szétesésével – a szó szoros értelmében éhezett. „A környék lakói így késekkel, bárdokkal felszerelkezve rohanták meg az Állatkertet, és mindent elvittek, ami egy kicsit is ehető volt. Így végezték a racka juhok, a lovak, a szarvasok, az őzek, de még az antilopok és a kenguruk egy része is. Az akvárium üvegeit puskatussal törték be, s a kiömlő tengervízből összefogdosott halakat vitték el megenni.”

A pusztulás minden téren csaknem teljes volt. Nemcsak az állatok többsége lett oda, hanem a kert épületeinek jó része is tönkrement – olvasható a bejegyzésben.

Emil Kusturica az Underground című filmjében bemutatja, milyen lehetett a belgrádi állatkert, illetve a város a kiszabadult állatokkal a bombázások idején:

hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.