Meghalt a magyar származású New York-i tévémogul
Robert Halmi fiával együtt több mint kétszáz tévéprodukciót hozott létre, köztük a kilencvenes években olyan nagy sikerű sorozatokat, mint a Gulliver utazásai, az Odüsszeia, Az ezeregyéjszaka meséi és a Dinotópia. 90 éves korában érte a halál. Regényes élete volt: egyszer a nácik akarták megölni, utána meg a szovjetek.
Kilencvenévesen New Yorkban elhunyt idősebb Robert Halmi magyar származású tévéproducer, aki az ötvenes évektől Amerikában dolgozott, és a televíziós pályafutása során készített produkciói több mint száz Emmy-díjat kaptak.
Az agydaganatban szenvedő tévémogult szerdán érte a halál – közölte a Variety.com.
Robert Halmi fiával együtt több mint kétszáz tévéprodukciót hozott létre, köztük a kilencvenes években olyan nagy sikerű sorozatokat, mint a Gulliver utazásai, az Odüsszeia, Az ezeregyéjszaka meséi és a Dinotópia. Az általuk készített tévéprodukciók, amelyek zömmel fantázia-kaland műfajban születtek, több mint száz Emmy-díjat gyűjtöttek össze. A Gulliver utazásai című minisorozatért 1996-ban megosztott Emmy-díjat vehetett át.
Az idősebb Robert Halmi a nyolcvanas évek közepétől többtucatnyi nagy nézettségű, sok sztárt felvonultató tévéműsor producere, executive producere volt. Munkáját számos Emmy-jelölés kísérte. A televíziós Oscarra jelölték a Gypsy című musicalért, az Odüsszeiáért, Truman Capote Hidegvérrel című regényének adaptációjáért, a Moby Dickért, a Merlinért, Az oroszlán télen című tévéfilmért, és utoljára 2008-ban a Bádogember című Óz-feldolgozásért.
Többször dolgozott együtt Francis Ford Coppolával, egyebek mellett az Odüsszeiát és a Moby Dicket is együtt jegyezték executive producerként.
Idősebb Robert Halmi Budapesten született 1924-ben. A második világháború alatt kétszer szabadult a halál torkából: először a nácik fogták el, mert az ellenállásban dolgozott, másodszor az oroszok, mert az Egyesült Államoknak kémkedett.
Apja nyomában haladva fotósként kezdte pályáját. Az ötvenes évek elején emigrált az Egyesült Államokba, ahol a Life magazinnál kapott munkát: tíz évig dolgozott újságíróként és fotósként.
A hatvanas évek elején került a televíziózásba, kezdetben dokumentumműsorok producere volt, a hetvenes években próbálkozott először játékfilmmel: a saját regényéből készült adaptáció, a Visit to a Chief's Son című dráma producere volt, majd a Hugó, a víziló című rajzfilm születésénél bábáskodott.
Legutóbbi munkái között szerepelt A Riverworld – A túlvilág partján 2010-ben, a Kalandok Sohaországban minisorozat 2011-ben és A kincses sziget című tévéfilm 2012-ben. Idén egy görög mitológiai drámán, az Olympus című tévéfilmen dolgozott executive producerként.