Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
„Laci te,/ hallod-e?” – kezdődik Petőfi Sándornak Arany János hároméves kisfiához írt költeménye. Az Arany Lacinak című versről folyamatábra készült.
Az ISO- minőségbiztosítással foglalkozó isoszakerto.hu oldalon - mint később megtudtuk egy kb. 30 éve a Képírás nevű ifjúsági lapban megjelent cikk nyomán - megjelent szellemes ábra azt bizonyítja, hogy nem lehetett könnyű dolga a költőnek a kisfiúval.
Rögtön a fenti kérdés után már két útja lehet a folyamatnak: vagy hallja vagy nem hallja a kisfiú a költő szavát. Ha hallja, akkor mehetnek tovább („Ülj meg itt az ölemben!), de ha nem hallja, akkor vagy ő szólította halkan Lacikát, vagy a gyerek süket. Az első esetben növelni kell a hangerőt, és így visszajut a szituáció az elejére, a második esetben orvosi segítségre van szükség.
Na most, ha beül Laci a költő ölébe, akkor moccan vagy sem? Mert ha igen…. stb. És akkor még nem is beszéltünk a később a versben feltűnő ürgéről, aki vagy kimászik az üregéből a víz hatására, vagy sem.
A honlap mindenesetre nagybetűkkel közli a világgal: „EGY FOLYAMAT SZABÁLYOZÁSÁRA HASZNÁLJ FOLYAMATÁBRÁT!” És mi más egy versben megírt sztori, mint folyamat?
Íme:
